A hagyományokhoz híven idén decemberben is megtartották Budapesten a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli, parlamenti képviselettel rendelkező pártok csúcstalálkozóját: a tizenötödik alkalommal megszervezett plenáris értekezlet kezdetén csütörtökön Orbán Viktor kormányfő értékelte kormánya elmúlt évi tevékenységét. A miniszterelnök megköszönte a külhoni magyar vezetőknek, hogy „az ellenszél ellenére“ az elmúlt években „bátran és tiszta szívvel“ kiálltak az anyaországi politika mellett. „Ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez nem volt így“ – mondta Orbán, aki ismételten sikeresnek minősítette a gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját, a teljes megújulást és a munkaalapú társadalom kiépítését. Kijelentette: noha sokan populistának nevezik a kormány gazdaságpolitikáját, ez „nem állja meg a helyét, mert olyan populizmust még a világon nem láttak, amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár“.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése a fővárosi Várkert Bazárban (MTI Fotók: Koszticsák Szilárd)

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése a fővárosi Várkert Bazárban (MTI Fotók: Koszticsák Szilárd)

A kormányfő kitért arra is, hogy noha „sokan dolgoztak rajta“ Magyarország külpolitikai elszigeteltsége nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott és ma már megvédi a magyar érdekeket. Ehhez járult hozzá az is, hogy „a magyarság a határon túl sem hagyta magát“. „A fekete bárányból mára fősodrú politika lett a nyugati világban“ – szögezte le Orbán, aki szerint az elmúlt hat év legnagyobb sikere a nemzetegyesítés. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.

A kormányfő emlékeztetett, hogy eddig 860 000 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett be és arra is, hogy eddig több mint 810 000 állampolgársági eskü hangzott el, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Példaként a Székely Mikó-kollégium ügyét említette, a zászló- és névhasználat körüli pereket, valamint a korrupcióellenes harc mögé rejtett hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak – fogalmazott.

Orbán Viktor természetesen beszélt a bevándorlásról is. Meglátása szerint egy „altalajcsere-kísérletnek“ vagyunk tanúi, ugyanis „vannak olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet altalaját“. A modern kori népvándorlást „belülről“ is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását – fűzte hozzá.

A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet“, Castro „mentegetése“, „a valóság elhazudása“. Orbán szerint mindez a „balliberális világrend összeomlásának jele, az 1968-as álmodozók közül kikerült európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt a szocialista és a kommunista rögvalóság Európában vagy Kubában“. A Brexitről és Donald Trump választási győzelméről szólva kijelentette: ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett, s ezen történéseket párhuzamba állította a 2010-ben megkezdett magyar változásokkal.

A kormányfő külön kitért a közelgő romániai választásra, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. „Régen fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most“. Ezért a voksoláson való részvételre buzdította az erdélyi magyarságot és arra kérte vezetőit, hogy dolgozzanak együtt.

Beszélt arról is, hogy a külügyminisztérium forrásbővítést kért a Vajdaságnak és Kárpátaljának a szerdai kormányülésen.

Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet.

Az MSZP szerint a kormány a Máért üléseihez hasonló szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. Molnár Gyula MSZP-elnök szerint a Máérton nem valóságos politizálás zajlik, mivel a tanácskozáson csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik együttműködőek, támogatják a jelenlegi kabinetet.

Évek óta nem látszik a magyar kormány külpolitikai stratégiája, illetve az sem, hogy abban milyen szerepe van a határon túli magyaroknak – szögezte le a politikus, aki szerint a határon túli magyarok helyzete egyértelműen akkor javulhat saját országukban, ha Magyarország rendben tartja szomszédságpolitikáját.
Molnár dicséretként fogalmazta meg, hogy látnak eredményeket a határon túliaknak járó gazdasági támogatások területén, ugyanakkor hangsúlyozta, a Máért ülésén sajnos egyáltalán nem került szóba az elvándorlás kérdése, amit nagy problémának tart.

A Fidesz ezt úgy kommentálta: a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek. „A szocialistákkal ellentétben úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet része, akikért felelősséggel tartozunk. Brüsszelnek és a nyugati balliberális elitnek behódoló szocialista külpolitikával szemben a polgári kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekekért és Európáért“ – közölte a Fidesz.