Négy földrész két tucat országából mintegy félszáz kutató járta körül a kisebbségek jogait, helyzetét és mobilizációs lehetőségeit június 6-án és 7-én Budapesten a Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetiségi programja, valamint a Tom Lantos Intézet szervezésében.

A nemzetiségi-kisebbségi kutatások a CEU fennállása óta az egyik legfontosabb tanulmányi ág, amely Európában, de akár világszerte is egyedülálló lehetőséget biztosít a legkülönbözőbb országokból érkező fiatal doktoranduszoknak nemcsak kutatási tevékenységük megalapozására és koordinálására, hanem egymás jobb megismerésére is. Azért is fontos ez a lehetőség, mert ezen keresztül kialakulhat egy nemzetközi értelmiségi réteg, amely erőteljesen ellensúlyozhatja a hazájukban uralkodó demagóg populista hatalmi körök kisebbségellenes és idegengyűlölő, uszító politikáját. Ezért is okoz hatalmas kárt Magyarországnak, valamint a magyar kisebbségeknek, ha a magyar kormány minden külföldi kérés és támogatás ellenére elüldözné az egyetemet Budapestről.

Talán sehol máshol nem lehet egy helyen megbeszélni és megérteni, például román és magyar kutatók között, két nemzet mesterségesen szított viszályát. Ha nem is értenek mindenben egyet a kutatók, mindenki tisztában van azzal, hogy a másik fél is a megértésre törekszik és érvekkel utasítja el saját hatalmi elitjének kizárólagosságát és túlkapásait.

A tanácskozáson részt vett többek között Csergő Zsuzsa, kolozsvári származású kanadai professzor, aki a Nemzetiségi Kutatások Egyesületének (a legnagyobb ilyen nemzetközi szervezetnek) a jelenlegi elnöke, Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója, valamint Kántor Zoltán, a magyar kormány Nemzetpolitikai Kutatóintézetének igazgatója.

Az érintett országokon kívül érkeztek kutatók Hollandiából, Svájcból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Izraelből, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból. A kutatási eredmények ismertetése mellett a szerzők bemutattak egy frissen megjelent angol nyelvű tanulmánykötetet Populizmus, emlékezet és kisebbségi jogok címmel, amely akár a tanácskozás keresztmetszetét is képviselhetné. Purger Tibor, a Szabad Magyar Szó társalapítója, aki az amerikai Rutgers Egyetem politikatudományi oktatója, a populista politika kisebbségvédelmi, protekcionista és korporatizációs erőfeszítéseiről értekezett.

A konferencia (és tudósításunk) címében szereplő kérdőjel arra utal, hogy az 1989-es rendszerváltás után a kisebbségek felvirágzásába vetett remény eddig korántsem vált valósággá.


Nyitóképünkön (balról jobbra) Ionut Chiruta és Adriana Cupcea (Románia), Purger Tibor (USA) és Laura Royer (Egyesült Királyság), a kisebbségi tanácskozás egyik paneljén. CEU, Budapest, 2019. június 6-7. (Fotó: A szerző, SZMSZ)