Kedves Olvasó!

A Szabad Magyar Szó szerkesztéspolitikáját első három vezércikkünkből ismerheti meg legjobban, amelyek a demokratikus közéleti fórum indulásának napján jelentek meg alapítóink, főszerkesztőnk, valamint a hőn szeretett, de az utóbbi időben propagandagépezetté süllyesztett napilapunk két előző főszerkesztőjének tollából.

Ahol a hír szent, és a vélemény szabad

Kókai Péter és Pressburger Csaba (akik együttesen a Magyar Szó tíz évfolyamát jegyezték főszerkesztőként 2002 és 2011 között) így határozta meg a célt:

A tárgyilagos, sokoldalú, kiegyensúlyozott, megbízható és felelős tájékoztatás [amelyet a napilap jelenlegi tulajdonosa is alapvető követelményként tüntet fel az alapítói irányelvekben — a szerk. megj.], a véleménypluralizmus, a bírálat és a vita teljesen ki lett lúgozva abból a Magyar Szóból, amelyet a 2011-ben hatalmi döntéssel oktrojált lapvezetőség kreált, és nem sok esély mutatkozik arra, hogy ez rövid időn belül megváltozzon. Ezért alternatív fórumokra van szükség, ahol – Pulitzer József szavaival élve – „a hír szent és a vélemény szabad”, ahol minden közéleti szereplő, politikai párt, szervezet vagy intézmény, továbbá minden egyes olvasó és polgár elmondhatja véleményét tiszta és tisztességes közéleti vita, nyílt eszmecsere közepette.

Valódi kérdésre őszinte választ

Vígi Zoltán, portálunk főszerkesztője szerint a vajdasági magyarok között „kétkezi munkások, tanulók, tanítók, háziasszonyok, újságírók, szerkesztők, orvosok, egyetemi tanárok” és sokan mások „kerültek a közélet peremére”, pedig van mondanivalójuk, csak azt a mindenható vajdasági magyar hatalom „magasztosabb célok” miatt nemkívánatossá nyilvánította. Vígi leszögezi:

De nem kell hallgatnunk. Az emberi kommunikáció nem egy ördögtől való dolog, ha netalán nem értünk egyet, az sem baj. Sőt! Túl kevesen vagyunk már ezeken a tájakon ahhoz, hogy féljünk emberhez méltó módon beszélni, kérdezni, beszélgetni.

Ezért mostantól az itt megjelenő tartalmakra bátran tekinthetünk úgy, mint egy arra irányuló próbálkozásra, hogy azok áthidalják az említett kommunikációs szakadékot. Megnyissanak minden „oldalon” egy normális keretek között zajló beszélgetést, véget vetve az egymás melletti elbeszélésnek.

Miért – és miért nem

Purger Tibor, aki kerek 25 éven át szolgálta Washingtonból a napilap olvasóit, nyilvános vallomásban mondja el, miért kényszerült arra, hogy ezt a munkát másutt folytassa. Társalapítóként 12 pontban határozta meg, miért van szükség a Szabad Magyar Szóra:

  1. Mert alapvető emberi jog a szabad véleménynyilvánítás
  2. Mert a nemzeti kisebbséget is megilleti a sokszínűség, a pluralista társadalmi lét szabadsága
  3. Mert a kisebbségi sajtó közösségteremtő ereje nem az egyengondolkodásban, hanem az együtt gondolkodásban rejlik
  4. Mert mégoly totális politikai meg anyagi hatalom, túlerő és támogatottság birtokában sincs joga senkinek elhallgattatni a másként gondolkodókat
  5. Mert szükséges és lehetséges a tiszta és tisztességes közéleti vita, a nyílt eszmecsere
  6. Mert minden konstruktív véleménynek helye van
  7. Mert műveljük a jobbító szándékú, pallérozott kritikát, és vállaljuk a jó szándékú bírálatot
  8. Mert gátat kell szabni a populista demagógiának
  9. Mert megálljt kell parancsolni a félelemkeltésre alapozó politikának
  10. Mert elutasítjuk a gyűlölködést és a karaktergyilkosságot
  11. Mert a szétszóródó, a háborúk, a megfélemlítés és kisemmizettség elől külföldre távozó, elsősorban az interneten kommunikáló vajdasági magyaroknak is joguk van a valós otthoni helyzet megismerésére és a beleszólásra
  12. Mert szükséges és lehetséges a politikai és pénzhatalmi gócoktól független, szakmai értékek mentén szerveződő médiacsalád

A Szabad Magyar Szó a fenti három indító cikkben lefektetett elvek mentén igyekszik fejleszteni a vajdasági magyar demokratikus közélet fórumát.

2016. október 23.