Hashim Thaçi ugyanúgy viselkedik most elnökként, mint korábban kormányfőként, amikor állandóan Brüsszelbe szaladgált, mindenkivel tárgyalgatott és mindenféle megállapodásokat írt alá a parlament felhatalmazása nélkül – ezekkel a szavakkal bírálta Bilal Sherifi, a Kezdeményezés Koszovóért (NISMA) titkára a koszovói államfőt. Szerinte ugyanis Thaçi lépése, hogy találkozott és megbeszéléseket folytatott szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vučićtyal, „téves és káros, s mint olyan, rontja majd Koszovó tárgyalási pozícióit a tárgyalások folytatásában” – írta a Blic című napilap.
Bírálatokkal fogadták a két elnök négyszemközti találkozóját Belgrádban is, mondván, hogy Aleksandar Vučić ezzel eltiporta Szerbia alkotmányát. Az államfők ugyanis egyetértettek abban, hogy új fejezet nyílt Priština és Belgrád párbeszédében. Miladin Damjanović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője és belgrádi polgármesterjelöltje a Pravda című lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „az, amitől eddig a legjobban féltünk, mától nyilvánvalóvá vált”.
„Thaçi és Vučić informális találkozójáról – Federica Mogherini közreműködésével – úgy tudósított a Szerb Haladó Párt ellenőrzése alatt álló média, mint Koszovó és Szerbia elnökének megbeszéléséről. Először is, mit jelent az, hogy ez informális találkozó volt? Mióta utazgat az ország elnöke mindenféle informális csevegésekre a nemzetének a gyilkosaival? Másfelől pedig ma brutálisan eltaposták Szerbia alkotmányát az állami televízióban, ugyanis arról beszéltek, hogy Brüsszelben államfői találkozót tartottak” – idézte a lap a szocialista politikus szavait. Damjanović felrótta Aleksandar Vučić államfőnek azt is, hogy Federica Mogherinitől, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől céldátumot kért Szerbia uniós csatlakozására.
„Egy szót sem hallottunk a koszovói szerbek gondjairól, vagy arról, hogy miről csevegett a šiptár terrorista Thaçival” – fakadt ki a régi, miloševići időket idéző szóhasználattal a szocialista politikus. „Vagy tán az Európai Unió fontosabb, mint Szerbia területi integritása? A nyilvánosságnak tudnia kell, hogy miben állapodott meg a zárt ajtók mögött megtartott informális találkozóján Thaçi és Vučić” – fogalmazott Damjanović.
A Magyar Távirati Iroda nem adott ki helyszíni tudósítást a két államfő találkozójáról, csak a hírügynök belgrádi tudósítójának összeállítását közölte, ami tulajdonképpen nem több, mint egy alapos sajtószemle, amelyből kiderül, hogy a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) arról tudósított, hogy Thaçi és Vučić megegyezett abban, hogy folytatja a négy éve megkezdett párbeszédet, és alkalmazni kezdi azokat a megállapodásokat, amelyek gyakorlati megvalósítását 2013 óta halasztgatják.
Aleksandar Vučić a találkozó után kijelentette, hogy a Belgrád és Priština közötti párbeszéd folytatásának előkészítésére körülbelül másfél hónapra van szükség, ezt követően pedig vélhetően elnöki szinten folytatódik az egyeztetés. „Bátrabban és komolyabban kell beszélnünk a jövőbeni kapcsolatokról” – mondta a szerb államfő. A találkozón szó volt a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének megalakításáról, valamint a szerb-albán viszonyokról Koszovóban, illetve Szerbiában – idézte a szerb közszolgálati televízió jelentését a Magyar Távirati Iroda. Hashim Thaçi koszovói köztársasági elnök eredményesnek értékelte a szerb hivatali kollégájával folytatott megbeszéléseket, mert szerinte ezzel a szerb-koszovói párbeszéd új szakaszba lépett, ezentúl már a két államfő tud egymással egyeztetni. Szerinte a párbeszéd „a két ország és a két nép” viszonyának rendezéséhez vezet majd. Reményét fejezte ki, hogy a szerbek és az albánok megbékélése lehetséges lesz, mert ez Szerbia és Koszovó közös érdeke.
Belgrád és Priština között február óta nem volt semmilyen párbeszéd, Szerbiában ugyanis elnökválasztást, Koszovóban pedig előrehozott parlamenti választásokat tartottak. A  volt szerb tartomány 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit persze Belgrád azóta sem ismer el. Kína, Oroszország, valamint öt európai uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Románia – is ellenzi az egykori tartomány önállóságának elismerését, azonban a terület státusának rendezetlensége fennakadásokat okoz az euroatlanti integrációs folyamatokban. Brüsszel ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerb-koszovói viszonyok rendezése mindkét ország integrációja szempontjából elengedhetetlen.
Magyarország az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét.