Az elmúlt hat évben több mint 9000, Szerbiában született vajdasági magyar használta ki a magyar állampolgárság nyújtotta le lehetőséget, hogy Magyarországon kezeltesse magát – írja a Magločistač, amelynek a cikkéből az is kiderült, hogy a megszólaltatott betegek szerint a magyarországi feltételek jobbak, mint azok, amelyekkel Szerbiában találkoztak.
A honlap egyik beszélgetőtársa, aki Horgoson él, sklerosis multiplex betegségben szenved. Egy magánorvos 2016-ban állapította meg nála a betegséget, és azonnal azt javasolta, hogy Magyarországon kezeltesse magát. Az illető a neve elhallgatását kérte, mivel nem szeretné, ha emiatt megbélyegeznék a közösség.
A betegsége miatt kénytelen volt munkahelyet váltani, s jelenleg egy budapesti cégnek dolgozik, s ennek köszönhetően jogot szerzett arra, hogy a szegedi kórházban gyógykezeltesse magát.
Jelenleg magyarországi egészségügyi biztosítással rendelkezem, s három nap alatt minden vizsgálatot elvégeztek, s azonnal megkaptam az első adag szteroidot, nem sokkal utána pedig az orvosságokat is. A korábbi, szabadkai kórházban átélt negatív tapasztalatok után egy percig sem volt kérdéses, hogy nem Szerbiában járok majd kezelésre.
Azok az adatok alapján, amelyet a Balkáni Oknyomozó Újságírók Hálózata (BIRN) kapott a Magyarországi Egészségbiztosítási Alaptól, 2011 óta, amikor a magyar állam lehetővé tette az egyszerűsített honosítási eljárást, 2017 áprilisáig 9292 Szerbiában született magyar állampolgár jelentkezett az egészségbiztosítási alapnál.
Hasonló helyzetben vannak a szerb állam déli részén élő bolgárok is, akik hasonló okok miatt, Bulgáriába járnak orvoshoz.
Mindkét közösség tagjai azzal magyarázzák az anyaországukban történő gyógykezelésre való igényt, hogy ott a feltételek és a szolgáltatások is jobbak, kevesebbet kell várni, s azok a gyógyszerek, amelyeket az orvosok felírnak, Szerbiában nem kaphatók, viszont sokkal hatásosabbak.
Babity Jánosnak, Magyarország szabadkai főkonzuljának a rendelkezésére álló adatok alapján, 2017 április végéig mintegy 180 000 szerb állampolgár igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot. A kettős állampolgárságról aláírt megegyezés alapján a vajdasági magyaroknak lehetőségük nyílt arra, hogy Magyarországon menjenek el az orvoshoz. Ahhoz, hogy egy szabadkai vagy zentai, magyar állampolgársággal rendelkező szerbiai lakos Szegeden járjon orvoshoz, a magyar egészségbiztosítási alapnak az egészségügyi költségekhez pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie (participáció), vagy Magyarországon tartózkodási/letelepedési engedéllyel kell rendelkeznie, vagy magyarországi munkahelye kell, hogy legyen.
Szerbia lakosainak egy része, akik magyar állampolgárok is, már a határ túloldalán élnek, de olyanok is vannak, különösen a krónikus betegségben szenvedők, akik továbbra is Szerbiában tartózkodnak, s mivel formálisan teljesítik a feltételeket, a magyar egészségügyi rendszernek a részei. Azok után, hogy a magyar állam szigorított a magyar egészségbiztosításon, a kettős állampolgároknak 2013 decembere óta el kell dönteniük, hogy Szerbiában vagy Magyarországon lesznek-e biztosítva.
Szerbia és Magyarország közötti szociális biztonsági egyezmény alapján a mai napig a magyar illetékes szervek 967 esetben keresték meg és kaptak választ a szerb biztosítóktól, míg a szerb biztosítók 177 alkalommal keresték meg a magyar illetékes szerveket a másik félnél nyilvántartott biztosítási időszakok igazolása céljából. Miután egy személy a magyar társadalombiztosítás hatálya alá került, azaz magyar biztosítottá vált, innentől a magyar jogszabályok vonatkoznak rá. Amennyiben valaki magyar biztosítási jogviszonyát megszüntetve külföldön válik biztosítottá, az jogszabály alapján bejelentést köteles tenni az egészségbiztosítási szerv felé. Ennek elmulasztása bírság kirovását eredményezheti Ezen hatósági ügyek, csakúgy mint a TAJ kártya kiadása a megyeszékhelyen működő járási hivatalok hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Fentiekre figyelemmel a magyar hatóságok a magyar TAJ szám kiadását követően nem végeznek ellenőrzést a szerb hatóságoknál jogszabályi kötelezettség hiányában – írta Kiss Zsolt, mb. egészségügyi főigazgató-helyettes a BIRN megkeresésére.
