Bronzkori arany lábvértet talált gombászás közben Szeged közelében egy férfi. A régészeti és muzeológiai szempontból is egyedülálló műkincset néhány órára a nagyközönség is láthatja szombaton, a múzeumok éjszakáján, a Móra-múzeum dísztermében. Fogas Ottó múzeumigazgató a leletet bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy utoljára csaknem egy évszázada, az 1920-es években került elő Magyarországon hasonló jelentőségű aranylelet, a nagyszéksósi kincs.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai bemutatták a Szeged közelében talált késő bronzkori, aranyból készült lábvértet. Felette a lábvért grafikai rekonstrukciója látható (Zoltán Gergely felvételei / MTI)

Az arany lábvértet egy férfi találta meg gombászás közben, és amint rájött, hogy egy több mint száz grammos aranytárgyat talált, egyből értesítette a közgyűjteményt. A múzeum ezért kezdeményezte a kulturális tárcánál, hogy a lelet jelentőségének megfelelő nagyságú megtalálói jutalmat kapjon – közölte Fogas Ottó múzeumigazgató. Cukor Péter ásatásvezető régész közölte, hogy a múzeum munkatársai azonnal megkezdték a megtalálási hely kutatását, talajradaros átvizsgálását, ennek eredményeként előkerültek a lábvért hiányzó darabjai is, és több, feltehetően a műtárgyhoz kapcsolódó félgömb, illetve kúpalakú függő.
V. Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa elmondta, hogy a Krisztus előtti 14. századtól kezdett elterjedni a lábvért használata, amit kizárólag a harcosok elitje viselt, de ezek kizárólag bronzból készültek. Európában mindössze harminc-harmincöt bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarországon.
A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető. A páratlan értékű ötvösmunka valószínűleg a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere számára készülhetett. Feltehetően valamilyen szakrális szertartás keretében kerülhetett a földbe, mivel összehajtogatták és bevagdalták, ezzel téve alkalmatlanná a mindennapi használatra. A következő hónapokban a múzeum és az ELTE szakemberei elkezdik a műkincs restaurálását és a lelet tudományos kutatását. Előtte azonban szombaton a múzeumok éjszakáján a nagyközönség is láthatja a Móra-múzeum dísztermében.