Az Európai Bizottság közölte: a testület nem gördít akadályt az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását megtiltó magyar törvénytervezettel szemben.

Köznyelvire lefordítva ez azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlés tárgyalhatja, akár el is fogadhatja a lex Heinekent, azt a törvénytervezetet, amely gyakorlatilag megtiltaná a sört forgalmazó cégnek, hogy a magyarországi eladásba kerülő sörein szerepeljen a vörös csillag.

A magyar parlament elé márciusban került az a törvényjavaslat, amely megtiltaná bármilyen önkényuralmi jelkép (köztük a vörös csillag) kereskedelmi célú hasznosítását. Ezt követően került az eset az Európai Bizottság elé. Ugyanis az Európai Unióban egy adott tagállam belső piacot érintő törvényének elfogadása előtti egyeztetés a többi tagállam számára is lehetőséget a véleménynyilvánításra. Ezzel a jogával élt Hollandia, amely egyúttal a Heineken központja is, amikor részletes jogi véleményt fejtett ki, amely olyan esetekben szokott előfordulni, ha a véleményt kifejtő ország megítélése szerint a törvénytervezet akadályokat gördíthet az áruk szabad áramlásának útjába – tudatja a Bruxinfo.
Az Európai Bizottság a most közzétett észrevételeiben nem talált kivetnivalót a magyar jogszabály-tervezetben, de kiemeli azt is: a tagállami intézkedéseknek összhangban kell lenniük az uniós joggal és arányosnak kell lenniük a kitűzött célokkal.

Az Európai Bizottság ezért nyomon fogja követni a releváns jogszabály gyakorlati végrehajtását a belső piac rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében és annak szavatolására, hogy az gyakorlati végrehajtása során ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést a gazdasági szereplőkkel szemben, vagy ne rakjon a vállukra aránytalanul nagy terheket – írja a napi.hu a Bruxinfo nyomán.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a tervezet egyik beterjesztője) kedden kijelentette: a parlament már szeptemberben tárgyalhatja a lex Heinekent.

Hozzátette, a kormány tudomásul veszi a Bizottság azon megjegyzését, hogy a törvényt nem lehet majd diszkriminatívan alkalmazni, hiszen ilyen szándék nincs és nem is volt, és bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a jogszabályokat, ugyanolyan szankcióval számolhat majd. Ez viszont azt is jelentheti akár, hogy lekerül a csillag a Magyarországon forgalmazott Converse tornacipőkről, hogy csillag nélkül marad a San Pellegrino ásványvíz is…

Az már csak hab a sörön, hogy az egész lex Heineken alapja a holland sörgyártó és a Csiki Sör gyártója között kirobbant, azóta már rendeződött üzleti vita. Ahogyan azt még márciusban

a törvénytervezet másik előterjesztője, a KDNP vezetője kijelentette: a Csíki Sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem pedig gazdasági. Semjén Zsolt arra is emlékeztetett, hogy a törvényhozásra irányuló javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita meyei önkormányzattól indult, a kormány pedig a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor megfogalmazta javaslatát, majd hozzátette: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint nem lehet megengedni, hogy egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát.

Hogy a Csiki Sör és a Heineken megállapodása után mi értelme a törvény elfogadásának, nem tudjuk. Annyi viszont biztos: a polgári ellenállás eddig mindig valamilyen áldozatot követelt a potenciális ellenállótól. Most viszont elég lesz kiülni egy kocsma teraszára és meginni egy jó, hideg, habzó Heinekent… Ebben a melegben nem is rossz időtöltés…