Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.

 

Ahogy a Sziget-előzetesek – régi jó szokásukhoz híven, 2006-ban is – szaporodtak, úgy kerültünk egyre közelebb a fesztivál nyitónapjához. Fontos volt tehát tisztázni, hogyan jussunk el az óbudai fesztiválhelyszínre:

 

Még 5 nap: Közlekedés és költekezés

 

„A Szigeten lenni élmény. Odáig eljutni kaland. Különösen olyankor, amikor a magyar fővárosban éppen átfogó felújítási munkálatok zajlanak. A szokásos pályaudvar-piros metró-HÉV útvonal most éppen [ti. 2006-ban] nem járható, a 2-es metró ugyanis majd csak augusztus 20-a után lesz teljes hosszában járható. Alternatív útvonalaink következnek tehát. Az a vajdasági kalandor, aki Szabadkáról vonattal érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra jut. Onnan metróval a Blaha Lujza térig ajánlatos menni, ott át kell szállni a 4-es vagy 6-os villamosra (ha éppen jár…), amivel aztán vígan el lehet jutni a Margit-híd budai hídfőjéig, ahol fel lehet szállni a HÉV-re. Ha a vállalkozó kedvűek Szegedről érkeznek a magyar fővárosba (emlékeztetőül: 50 százalékos alkalmi menettérti jegyet kell váltani!), akkor a Nyugati pályaudvar előtt kell felszállni ugyancsak a 4-es, 6-os villamosra, amivel ugyancsak a Margit-híd budai hídfőjéig kell menni. Tömegre számítani lehet ezen a vonalon mindig, az úszó-Eb idején fokozottan. A nagy lelkierőt és a buddhai nyugalmat tehát senki ne hagyja otthon. A szervezők azt ígérik, a BKV járatain kedvezményes hetijegyet vehetnek igénybe a Szigetre utazók. Ezeket a jegyeket augusztus 5-től lehet megvásárolni, az még nem egyértelmű, hogy milyen áron. Lebeszélnénk mindenkit arról a kósza ötletről, hogy kocsival próbálja megközelíteni az óbudai Hajógyári-szigetet, ugyanis az utat, amelyen oda lehet jutni, éppen felújítják, ráadásul parkolási lehetőség sincs.

Valutát váltani a Szigeten lehet, de nem érdemes. A szervezők előzetes bejelentése értelmében az euró vételi árfolyama várhatóan 250 forint lesz – Szegeden, de még Budapesten, a városban is ennél kedvezőbb árfolyam van érvényben.

A szervezők közzétették a Sziget hivatalos italár-listáját is, amely a fesztivál területén található összes vendéglátóegységre egységesen érvényes. Ennek értelmében a szénsavas üdítők deciliterenkénti ára 60, a félliteres palackok ára 250 forint. Aki az egészségesebb, rostos üdítőt választja, decinként 80 forinttal számoljon, ugyanennek a szörpinek a félliteres ára 300 forint. Ennyi a jeges tea ára is, az ásványvíz viszont 200 forintba kerül. A sör ára mutat némi ingadozásokat. A csapolt a legolcsóbb, 320 forint egy korsó, a dobozos a legdrágább, 400 forintba kerül. A magyar borok decinkénti ára 90-160 között mozog, a külföldiekért egy százassal többet kell fizetni. A kávé 160 forint, ha hosszú, ha presszó.

Az élelmiszerárakról nincsenek információink, csak annyit tudunk, hogy sok helyen, sokfélét lehet majd enni.” (Mihájlovits Klára: Közlekedés és költekezés, Magyar Szó, 2006. augusztus 4.; találat Náni néni Nünükéjében: http://terezapu.freeblog.hu/archives/2006/11/04/A_visszaszamlalas_folytatodik; a Magyar Szó honlapjának 2008-as megújulása óta, sajnos, csak a következő hibaüzenet érhető el a cikk eredeti helyén, azaz a napilap webes felületén:

Warning: include() [function.include[1]]: Failed opening ” for inclusion (include_path=’.:/usr/local/share/pear’) in /home/www/hhrf.org/htdocs/magyarszo/arhiva/2006/08/04/main.php on line 110”)

 

Az árvíztől a lampionokig

 

A tavaszi dunai árvíz után, amelynek következményeit egy kellemes, szombat délutáni családi sétán, 2006. április 22-én már felmértük az óbudai Hajógyári-szigeten, rohamtempóban kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok, hogy a Sziget Fesztivál már jóval korábban kitűzött időpontjára (2006. augusztus 9-16.) „használható állapotba” hozzák, több százezer látogató befogadására képessé tegyék a helyszínt. Bőséggel volt mit tenni, hiszen amikor ott jártunk, szinte még mindig víz alatt találtuk az egész szigetet, s hiába a hónapok – május, június és július –, amelyek még hátra voltak és rendelkezésre álltak, az időjárás együttműködési készsége nélkül vajmi kevés esélyük lett volna a szervezőknek, hogy mindennel idejében végezzenek. A bokros, cserjés, fák közötti, erdősebb területeken – több rendszeresen visszajáró látogató kedvenc sátorhelyén – még javában álltak a tócsák, kisebbfajta kacsaúsztatók, amelyek az évszázados tapasztalat tanúsága szerint nem száradnak fel pillanatok alatt, sőt, több hétig is eltart, mire sátorverésre ismét alkalmassá szikkadnak. Érdemes lenne kísérletezni az úsztatható, vízen is felállítható sátrakkal…

Az egykori Honvéd üdülő, ma már Green Hill területén – a mi kedvenc sátorhelyünkön (ahol 2003-ban ki is fosztották a sátrainkat…) – álló bungalók eredetileg fehérre meszelt falán tisztán kivehető volt ekkor még, hogy meddig ért itt néhány nappal korábban a víz. A Duna megemelkedett szintjének sodrása pedig keményen beledolgozott abba is, hogy minden itt található építmény úgy bukkanjon fel újra a víz alól, mintha örök időktől fogva csakis és kizárólag lepukkant, megvetemedett, elrozsdásodott lehetett volna. Némelyik bungaló ajtaját oda nem illő látványként, messziről idesodort padok torlaszolták el, a nedves falak, szétmosott épületek semmi jót nem ígértek a közeljövőben idelátogató fesztiválozóknak.

Időközben persze nemcsak a helyreállítás, de jegyárusítás is javában zajlott. Néhány nappal (talán néhány hét is lehetett az…) a fesztiválnyitás előtt megépültek a magyar főváros legfrekventáltabb pontjain a belépőket forgalmazó standok és bódék. Ebben az évben már megkülönböztették a hazamenős és ottalvós hetijegyeket. Az előbbiek huszonöt-, utóbbiak pedig harmincezer forintba kerültek, a napijegyeket hatezerért vesztegették.

És végül mindenki megelégedésére a fesztiválhelyszínt, tehát az óbudai Hajógyári-szigetet is sikerült használható állapotba hozni. A nulladik nap estéjén, amikor megérkeztünk, és a sátraink felállítása után – újabb – gyors állapotfelmérő sétára indultunk, már minden színpadnál, minden kocsmánál, minden kajáldánál teljes készenlétben (és nem készültségben! …az valami egészen másra utalna…) várták a látogatókat a vendéglátósok. A visszaszámlálás tehát, amelyik még alig néhány nappal korábban is folytatódott, valóban eredménnyel járt:

 

Még 4 nap: Múzeumok és más furcsaságok

 

A Sziget Fesztivál zene, kavalkád és hangulat. Tetszőleges sorrendben. Meg koradéli ejtőzés, rendületlen porjárás, türelmes sorban állás mindenért, a bejutástól a friss ivóvízig és a hajnali internetezésig.

A kora délutáni órákban érkezik el az igazi ideje mindannak, ami nem koncert és nem színház. A Szervezetek Utcája és a különös helyszínek időszaka ez a szigetlakó számára. A Világfalu Ázsia világát mutatja be. Észak-Afrika és Fekete-Afrika mellett az afrikai kultúrához szervesen hozzátartozó Afro-Latin és Karib szigetvilág, valamint Indonézia és Thaiföld kultúrája is megmutatkozik, különálló blokkokban, az adott országok hangulatát megteremtve. A szervezők azt ígérik, a Világfaluba egy autentikus piacon keresztül érkezhetnek meg a látogatók, ahol eredeti afrikai, dél-amerikai, marokkói, indonéz és thai különlegességekből lehet válogatni. Emellett lehet gyöngyöt fűzni, batikolni, filmeket nézni, este pedig dobolni. Észak-Afrikát, és az Ezeregyéjszaka atmoszféráját, az eredeti marokkói berendezési tárgyak és dekorációk, a hennafestők, a marokkói kézműves bemutató, a vízipipázó sátor és mentateázó, a taola táblajáték tanítása, valamint egy fotókiállítás teremti meg. Afro-Latin és Karib jelleget kölcsönöz a helyszínnek a bambuszépítésű afro-latin disco, az onnan minden este kiinduló és visszaérkező Brazil Karnevál, látványos jelmezes szambatáncosokkal és Batucada dobosokkal.

Az Agora Nemzetközi Képzőművészeti Találkozó különféle alkotói módszereket mutat be. Furcsa alkotások és furcsa tárlatok helyszíne szokott lenni ez a helyszín…

A zöld és ökologikus szervezetek helyszíne a Zöld Udvar, ahol az épített és a természeti környezettel, a globalizációs ártalmakkal, a környezettudatos viselkedéssel, az állat- és növényvédelemmel, továbbá az ökologikus életforma népszerűsítésével foglalkozó szervezeteket lehet megtalálni, emellett számos gondolatébresztő és környezettudatosságra nevelő előadás is itt kap helyet.

A Cökxpon a Sziget non-stop nyugvópontja, találkahely, ahol mindent lehet, persze kizárólag mezítláb, párnán ücsörögve, teát szürcsölgetve. Olyankor az igazi, ha az ember kicsit el akar vonulni a világtól.

Az idén is lesz Magic Mirror, a maga másságával, beszélgetésekkel, koncertekkel, táncosokkal.

Az Octopus Összművészeti Helyszín a Sziget irodalmi, képzőművészeti és komolyzenei programjainak otthona, ahol helyet kap a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Művészetek Palotája is kihelyezett programokkal. Nem árt tudni: augusztusban sértetlen szigetes karszalaggal féláron tekinthetőek meg a Szépművészeti Múzeum kiállításai. Akár a fesztivál után is, hiszen éppen egy Rembrandt-tárlat van a múzeumban…

A Vándorvurstli tavaly debütált a Szigeten, hatalmas sikerrel: a régmúlt idők szórakozási formáit idézi, a békebeli világot, ahol játszani, versenyezni lehet, kipróbálható a zsonglőrködés, a kötéltánc, a cirkuszi trapéz…

Sajátos új színfolt lesz a fesztiválon a Magyar Néprajzi Helyszínen teret kapó, magyar népviseletet és kiegészítőit, a kapcsolódó hagyományokat és technikákat bemutató kiállítás. A helyszín természetesen interaktív, számos izgalmas dolog megtanulására nyújt lehetőséget.

A Civil Szigeten belül működik a Civil Falu. Ahogy egy falunak van kultúrháza, egészségháza, kocsmája, kézműves háza, játszótere, ugyanúgy ezeket itt is megtalálja az érdeklődő. A játszótéren a rekeszmászást vagy falmászást próbálhatják ki. A falu NON-STOP „kocsmája” nem alkoholt árul, és nem is kocsma, hanem Teaház. A Civil Játszótér programjait harcművészeti bemutatók, filozófiai interaktív játékok, táncház, vagy akár – a Fővárosi Bíróság munkatársainak koordinálásával – próbatárgyalás teszi változatossá.

Minderről a szervezők azt mondják: nagy örömükre szolgál, hogy egyre több kulturális intézmény és intézet tartja fontosnak, hogy valamilyen formában támogassa a fesztivált, illetve hogy partnerük legyen a programok szervezésében. A már említett intézmények mellett érdemes megemlíteni a Japán Alapítványt, a Francia Intézetet, a Lengyel Intézetet, a spanyol, az izraeli nagykövetséget és a British Councilt is.

A bőség zavarával tehát minden bizonnyal számolnia kell annak, aki a Szigetre készül.

 

(Folytatjuk)

Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2009. április 20-i számában

 

Az árvíz nyomai még az ár levonulása után is fenyegetően figyelmeztetik a sátorozni készülő látogatókat

Vajon melyik pocsolyában legyen itt nékem sátorhelyem?

A Green Hill, azaz a valamikori Honvéd üdülő bungalói lehangoló látványt nyújtottak

Jegyforgalmazó konténer a nyugati téren, a pályaudvarral szemben, alig néhány nappal a fesztiválnyitás előtt

A nulladik nap lampionjai immár biztosan és félreérthetetlenül jelzik, hogy itt valami megismételhetetlen és valami egyedi nagyon rövid időn belül a kezdetét veszi…

Magyar Szó, 2009. április 20.

_______________________

[1] http://www.hhrf.org/magyarszo/arhiva/2006/08/04/function.include