A boszniai Szerb Köztársaságban élő diákok a jövőben sem szerezhetnek tudomást sem a srebrenicai mészárlásról, sem Szarajevó ostromáról: Milorad Dodik, a szerb entitás elnöke ugyanis megtiltotta, hogy ezekről a tragédiákról az iskolákban szó essen. Dodik kedden kijelentette: a Republika Srpska területén soha nem lehet olyan tankönyveket forgalmazni, amelyekben szó esik arról, hogy a szerb erők ostromgyűrűben tartották Szarajevót vagy hogy népirtást követtek el.

 

A szarajevói médiumok szerint Dodik reakcióját az váltotta ki, hogy a Bosznia-Hercegovina másik entitásában, a Föderációban olyan tankönyvek jelentek meg, amelyek tárgyalják az 1992-1995-ös boszniai háborút is, beleértve Szarajevó ostromát és a srebrenicai tragédiát is.

A nemzetközi közösség eddig óva intette mindkét entitás illetékeseit, hogy a diákokat a háborúval „terheljék“ az iskolai tananyag keretein belül. Ezt eddig mindkét fél be is tartotta, de most a Föderáció módosított eddigi gyakorlatán.

„Itt azokból a könyvekből soha nem fognak tanítani. Aki ilyeneket akar előadni a diákoknak, menjen a Föderáció iskoláiba“ – mondta Dodik, aki szerint lehetetlen, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban olyan tankönyveket használjanak, amik a szerbek viselt dolgait is feldolgozzák. Szerinte ugyanis nem igaz, hogy a szerbek népirtást követtek el és az sem, hogy ostromgyűrűben tartották a boszniai fővárost.

 

Szarajevó ostroma 44 hónapon át tartott. Boszniai szerbek csapatai vonták gyűrűbe a várost, amelynek lakói éheztek, fáztak, s akiket rendszeresen lőttek az orvlövészek. A statisztikai adatok szerint naponta átlagosan 300 gránát hullott a sokat szenvedett városra. A bosnyák fővárosban 1992 áprilisa és 1996 februárja között mintegy 11 500 ember halt meg, 1600-an közülük gyermekek voltak, s mintegy ötvenezerre tehető a sebesültek száma.