Bekövetkezett az, amiről már mindenki beszélt a városban, mégsem akarták sokan elhinni: a zentai cukorgyár ellen a napokban megindították a csődeljárást, ami azt is jelenti, hogy a gyár, amely az évek során a maga napi ezer vagonos teljesítőképességével Szerbia legnagyobb cukorgyárává nőtte ki magát, 56 évet élt, s a jövőben már csak a csődbiztosnak hoz majd pénzt a konyhára.

Hogyan csapták be a zentai cukorgyár dolgozóit?

Az üzleti világban nincs kegyelem – szokták mondani a bizniszmenek, azonban az, amit a zentai cukorgyár dolgozóival és részvényeseivel műveltek, több mint vérlázító. Mint ismeretes, a gyárat a Miodrag Kostić tulajdonában levő MK Group vállalathoz tartozó tartozó Sunoko vette meg, amelynek élén a zentai cukorgyár korábbi igazgatója, Ljubiša Radenković áll.

Amikor 2016-ban Miodrag Kostić megvette a céget, az új tulajdonos megígérte, hogy a termelés zavartalanul folytatódik majd. Ebből nem lett semmi, így mintegy 120 állandó és 250 idénymunkásnak kell más munka után néznie, ha el akarják tartani a családjukat. Sokan közülük már tavaly külföldre mentek, vagy más munkát kerestek.

A Magyar Szó 2016-ban azt írta, hogy hogy „miközben a háttérben zajlott a tulajdonoscsere, kiderült, hogy a gyárnak csaknem egymilliárd dinár a vesztesége. Arról azonban senki sem beszélt, hogy ez azért történhetett meg, mert a hitelező bankok, amint hírét vették az adásvételnek, benyújtották a számlát, és mindössze egy évet adtak a felvett teljes összeg törlesztésére. Lényegében ez „adta be a kulcsot” a zentai üzemnek”.

A Vajdaság Ma írásában kiemeli, hogy Miodrag Kostić, a cukorgyár jelenlegi tulajdonosa a kezdetektől leépítette a zentai gyárat.

„A répatermelőktől átvett termést másik gyárakban dolgozták fel. A dolgozók fizetését lecsökkentették először 15%-kal, majd a teljes bérük 65%-át kapták el, végül tavaly szeptembertől minimális bért ítéltek meg számukra, amit decembertől egyáltalán nem fizettek ki” – írja a Vajdaság Ma, amely cikkében megszólaltatta Gombos Zsoltot, a szakszervezeti alapszervezet elnökét:

– Hivatalosan május 25-étől lépett életbe a csődeljárás. A Banca Intesa indította meg az eljárást a gyárral szemben. Kinevezték a csődbiztost, aki a napokban már megkezdte az intézkedéseit. A gyár megmaradt dolgozóinak felmondanak és erről postai úton, hivatalosan értesítik őket. A munkások ezután átkerülnek a munkaközvetítő nyilvántartásába” – mondta Gombos, aki szerint a a munkások az elmaradt fizetéseiket a Bajić ügyvédi iroda segítségével szeretnék behajtani.

Habár a munkások közül többen is számítottak rá, csődeljárás esetében végkielégítés nem jár. A dolgozók a szakszervezettel közösen valamilyen kártérítést megpróbálnak még kiharcolni, de erre az ügyvédek szerint minimális az esély.

A gyár egykori dolgozói fél fizetést kapnak a továbbiakban és előbb-utóbb remélhetik a hat havi alapbérüket, valamint a múlt évben elmaradt egyéb összegek megtérítését – írja a Vajdaság Ma.