Nehéz évek, nagy kihívások várnak Franciaország most megválasztott új elnökére, és ezek összefüggésben vannak az Európai Unió jövőjével is – értékelte a nemzetközi sajtó nagy része, miután egyértelművé vált, hogy Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter jelentős fölénnyel legyőzte Marine Le Pent, a Nemzeti Front vezetőjét az elnökválasztás második fordulójában.
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői kommentárjában kiemelte: „A rémálom nem vált valóra: nem költözik az Élysée-palotába egy szélsőjobboldali”, ami „megkíméli a nyugati világot egy újabb politikai földrengéstől a Brexit és Trump után”. A „megkönnyebbülés sóhajai hangosabbak, mint a szilveszteri petárdák, mert a francia választók nagy többsége a józanész hangját követte, és nem az erőszakos, németellenes nacionalizmus propagandáját” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében, amelyet a Magyar Távirati Iroda ismertetett. Hasonlóan fogalmazott a liberális Süddeutsche Zeitung is, hangsúlyozva, hogy Emmanuel Macron győzelme meghozta a „sóvárogva várt megkönnyebbülést Európának”. A volt szocialista gazdasági miniszter győzelme megmutatja, hogy Európában vannak határai a „jobboldali populisták és nacionalisták” tevékenységének. Ezeket a határokat ugyan már az osztrák és a holland választók is meghúzták, de a „Franciaországból érkező jelzés” összehasonlíthatatlanul fontosabb, mert egyetlen európai országban sem összpontosul az államfő kezében akkora hatalom, mint Franciaországban – írta a német lap.
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint Franciaországban a „nép többsége” felkelt azok ellen, akik azt állítják, hogy a nép nevében beszélnek, és „a nép ellenségének bélyegzik a másként gondolkodókat”. Így egy „elkötelezett európai” vezeti majd az országot, és remélhetőleg előmozdítja az uniós integráció ügyét, „Németországgal szoros együttműködésben”.
Örül Ön Emmanuel Macron választási győzelmének?
cdn.playbuzz.com/widget/feed.js
A brit Financial Times kommentárja szerint Marine Le Pen vereségét nemcsak Emmanuel Macron támogatói, és nemcsak Franciaország szövetségesei, de világszerte is hatalmas megkönnyebbüléssel fogadják mindazok, akik hisznek abban, hogy a liberális demokrácia képes újrateremteni magát. A londoni gazdasági napilap szerint a franciaországi elnökválasztás éles fényt vetett arra, hogy a franciák milyen eltérően ítélik meg a globális kapitalizmust, Európát és a nemzeti önazonosság kérdését. A választáson azonban a többség a nyitottságra, a toleranciára, az internacionalizmusra voksolt. Emmanuel Macron győzelme egyelőre nem teljes. Az elnökválasztáson ugyanis „a francia szélsőjobb olyan legitimitáshoz jutott, mint korábban soha”. Franciaország töredezett politikai térképe, a széles körű társadalmi elégedetlenség, a nemzet jövőjének borúlátó megítélése és az elnöki intézmény hanyatlása miatt Macron ötévi államfői időszaka nehezebb lesz, mint bármelyik elődjéé azóta, hogy Charles de Gaulle 1958-ban megalapította az ötödik köztársaságot. Ha Macron elbukna, végképp bizonytalanná válna, hogy 2022-ben hogyan lehetne megállítani Marine Le Pent – áll a brit lap helyzetértékelésében.
A The Times című konzervatív napilap szerkesztőségi cikke szerint Macron egyesítette ugyan a Le Pen-ellenes szavazókat, messze jár azonban attól, hogy az egész országot egyesítse. Marine Le Pen választási kudarcának fényében úgy tűnhet, hogy a Donald Trump amerikai elnök megtestesítette populizmus túljutott a csúcspontján. Macronnak azonban most meg kell mutatnia a franciáknak, hogy tényleg ő az az alternatíva, akire vártak. Ha ez nem sikerül, Marine Le Pen „vagy egy másik Le Pen” készenlétben áll majd – olvasható a kommentárban.
A Die Presse című osztrák lap vezércikkében úgy értékelte, hogy Emmanuel Macron győzelme történelmi mérföldkő, amely paradigmaváltást jelez ugyan, azonban óvakodni kell attól, hogy túl sok mindent belemagyarázzanak az eredménybe. A szerző szerint a legnagyobb hibát azok követik el, akik a történteket a populizmus feletti győzelemként túlértékelik. A liberális, Európa-barát jelölt győzelme nem változtat azon a tényen, hogy az első fordulóban a franciák jelentős része olyan jelöltre szavazott, aki ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból – olvasható a vezércikkben.
Alexandra Föderl-Schmid, a Der Standard című osztrák lap főszerkesztője véleménycikkében azt írta, hogy egész Európa megkönnyebbülten vette tudomásul Macron győzelmét. Szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a franciák „az első fordulóban a szívükkel, a másodikban az eszükkel szavaznak”. Mint írta, Macront elsősorban azért választották meg, mert „nem akarták a szélsőjobboldali Le Pent az elnöki palotában látni”.
„Azonban naivitás lenne azt gondolni, hogy így megállítható a populisták előretörése” – tette hozzá Alexandra Föderl-Schmid, aki szerint Macron az unió számára lehetőséget jelent, hogy kikerüljön a jelenlegi „agóniából”. Ezzel együtt azonban nemcsak Franciaországnak, hanem az uniónak is több lendületre és egy világos irányvonalra lenne szüksége – állapította meg.
Vučić gratulált Macronnak
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök gratulált Emmanuel Macronnak a vasárnapi francia elnökválasztáson elért sikeréhez. – Gratulálok az elnökválasztáson megszerzett győzelemhez és remélem, hogy Fr…
Európa fellélegzett – ezzel a címmel közölte vezércikkét a Kurier című osztrák lap. A szerző méltatta Macron „nyitott, már-már eufórikus” elköteleződését az unió mellett. „Azokban az időken, amikor ha valami nem sikerül, az európai politikusok Brüsszelt bűnbaknak állítják be, Macron lelkes Európa-politikája már majdnem bosszantónak tűnik. Macron elismeri az unió nagy vívmányait, azonban tudja, hogy reformra szorul” – írta a szerző.
Az Il Giornale című olasz jobbközép napilap Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő véleményét idézve azt írta, hogy a választásokat a centrumból lehet megnyerni. Marine Le Pen az előrejelzéseknél is nagyobb vereséget szenvedett, és ez tanulságként szolgálhat arra, hogy a „radikális pártoknak akkor van értelmük, ha a korábbinál szélesebb politikai kínálatot képesek felmutatni”. A balközép La Repubblica is az olaszországi belpolitikára vetítette ki a francia elnökválasztás eredményét, amikor hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Front bukása Le Pen olaszországi követőjét, Matteo Salvinit, az Északi Liga vezetőjét is gyengíti, s azt mutatja, hogy a „populistákat le lehet győzni”.
A Corriere della Sera úgy látja, hogy a „győztes francia modell” nehezen lesz utánozható Olaszországban, mert Macron nem más, mint egy sikeres „technokrata kísérlet, amely félretolta a pártokat”, Olaszországban pedig a pártpolitikai rendszer még mindig felboríthatatlan. A La Stampa szerint Salvini hasonlít leginkább Marine Le Penre, de hiába minden hasonulni akarás. A kormányfői posztra törő Matteo Renzinek pedig nehéz lesz Macron nyomába lépnie. „Macron teljes újdonságnak számít a francia és az európai politikai színtéren, Renzi azonban már rég nem jelent újdonságot” – jegyezte meg a La Stampa.
Az El País című spanyol országos baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy az új francia elnökre hatalmas kihívások várnak. A lap szerint bizonyítania kell, hogy reformista projektje megfelelő a francia gazdaság dinamizálására, és meg kell még szereznie a parlamenti többség támogatását is. Mindemellett el kell oszlatnia a honfitársait sújtó „rossz közérzetet”. Macronnak öt éve van arra, hogy hatástalanítsa a „szélsőséges diskurzust” – írta az EL País.
Emmanuel Macron győzött a szavazatok hatvanhat százalékával
A centrista Emmanuel Macron nyerte meg vasárnap a francia elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 65,5-66,1 százalékával, míg a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a v…
Az ABC című spanyol konzervatív országos napilap szerint Marine Le Pen veresége eloszlatta a Brexit utáni félelmeket. Győzelme viszont „halálos csapást” jelentett volna az európai stabilitásra. Az elnökválasztástól távolmaradók nagy száma is a társadalom „rossz közérzetét” mutatja, amellyel minél előbb szembe kell nézni Franciaországban, és a többi európai országban is. Az ABC szerint a „valódi második fordulót” a francia parlamenti választások jelentik majd, a szocialistáknak és a republikánusoknak pedig tisztában kell lenniük felelősségükkel.
A La Libre Belgique című belga napilap szerint Emmanuel Macron, a vidék fölemelkedésének szimbóluma, az erős és hódító Európa támogatója, komoly feladat előtt áll, mivel a Nemzeti Front jelöltje történelmi szavazatarányt ért el, ami erős ellenzéki pozíciót biztosít a számára. A szerkesztőségi cikk szerint az erősen megosztott, „a konzervativizmus által megbénított, erősödő populizmussal küzdő” ország pozitív üzenetet küldött Európának és az egész világnak. Mindennek ellenére a neheze még majd csak most jön, hiszen a kérdés az, hogy vajon az új elnöknek lesz-e parlamenti többsége ahhoz, hogy a legégetőbb reformokat véghez tudja vinni. Ha nem sikerül, a bukás a vasárnapi győzelemhez mérhető méreteket ölt majd – tette hozzá a belga lap.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai lap szerint Emmanuel Macron fölényes győzelme ellenére továbbra sincs biztonságban az Európa-projekt, hacsak nem sikerül fokozni a biztonságot és megerősíteni a gazdaságot a kontinensen. A cikk szerint a francia centrista erőknek ezúttal még sikerült felülkerekedniük, de ha az új államfő „nem tudja majd gyorsítani a gazdasági növekedést, akkor Franciaország legközelebb talán nem lesz ennyire szerencsés”. Macron nagyarányú győzelme új lendületet adott az Európai Unió támogatóinak a bizonytalanság után, amelyet az Egyesült Királyság kilépése, Donald Trump amerikai elnökké választása, illetve a nacionalista mozgalmak és pártok európai térnyerése okozott – írta a The Wall Street Journal.
A Le Soir című belga napilap szerint a választás eredményével „új fejezet nyílik”, amely „a reményről és az elveszett bizalom megtalálásáról” szól. Mint írták, Emmanuel Macron számára a győzelem csak a kezdet, nincs idő ünneplésre a parlamenti választások előtt.
A Politico brüsszeli hírportál úgy értékelte, hogy az elnökválasztás „referendum volt Európáról és a globalizációról” – ismertette a távirati iroda. A lap kiemelte azt is, hogy Marine Le Pennek, a Nemzeti Front „nacionalista, protekcionista” jelöltjének kudarca talán csak „ideiglenes”, a párt ugyanis minden korábbinál jobb eredményeket ért el.
Vive la France, Európa szelleme
Az értelem és a felvilágosodás hazájának szavazói május 7-én elsöpörték a rettegés, a bezárkózás, a félelemkeltés és a gyűlölet álnok politikáját. Emmanuel Macron olyan (65 százalékos) többséggel g…
Az orosz Kommerszant szerint Franciaország a kisebbik rosszat választotta. A lap emlékeztetett rá, hogy miután a választási kampányban a szavazók sorra csalódtak „bálványaikban”, Marine Le Pent az első forduló favoritjának tippelték, de a választásokhoz közeledve ő is vesztett népszerűségéből, és a második helyen végzett. Gyengén szerepelt a második forduló előtti televíziós vitákban, ami rávilágított a programjának és a személyének gyöngeségeire is. A győztes Emmanuel Macront az orosz lap szerint eleinte senki sem vette komolyan, de az, amit korábban a gyengeségének tartottak – a bal- és jobboldali elvek vegyítését, a politikai hovatartozás hiányát –, végeredményben az ő kezére játszott, s így alkalmassá vált mindkét tábor támogatására. Nagyarányú sikere a lap szerint esélyt ad neki, hogy megpróbálja valóra váltani programját abban a Franciaországban, amely új politikusok és új pártok korszakába lépett.
Tyimofej Bordacsov politológus a Vedomosztyi című lapban úgy értékelte, hogy Macronra elsősorban a gazdasági és szociális rendszer rég esedékes reformja, valamint az elért vívmányok megvédése érdekében szavaztak, ezért megkapta az első fordulóban elbukott republikánus és szocialista elnökjelölt támogatóinak voksait. A szerző nyilvánvalónak nevezte a franciák többségének választását azért is, mert szerinte Marine Le Pen hatalomra kerülése országos és európai szinten is „robbanáshoz” vezetett volna.
Emmanuel Macron győzelme azt jelzi, hogy Franciaország a jelenlegi Európai Unió „lebontására”, a kétsebességes Európa létrehozására fog törekedni, mellőzve egyúttal Európa „alapvető problémáját”, a bevándorlást – írt a Wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál kommentátora. „Nem lesz itt helye térségünk országainak, amennyiben alá nem rendelik magukat a nyugat-európai fővárosok által meghatározott politikának” – figyelmeztetett a szerző. Varsó, Budapest, Prága számára problémát jelenthet Macron győzelme – fogalmazott a Rzeczpospolita független jobboldali lengyel napilap főszerkesztője. Boguslaw Chrabota arra utalt ezzel, hogy a Macronnak címzett gratulációjában a belga kormányfő „egy új európai impulzust” említett. „A diadalmaskodó eurórajongók többsége” által is elvárt impulzus „Közép-Európa fővárosaiban inkább megdöbbenést ébreszt, mintsem rajongást” – értékelte Chrabota. Szerinte a kétsebességes Európát ellenző Varsónak „arculütés lenne”, ha Emmanuel Macronnak az euróövezeti tagállamok szorosabb integrációjára irányuló koncepciója győzne. Mint írta, „alapvető civilizációs hibát” jelentene, ha Lengyelország peremre szorulna, miközben a kétsebességes Európa „állandósulna” – ismertette cikkét a távirati iroda. Ezért a szerző szerint fel kell készülni az európai stratégia megváltoztatására, „el kell ásni a Párizs-ellenes csatabárdot”. „A felelősség azt sugallja: ott kell lenni a kemény magban. Akár az euró bevezetése árán” – fogalmazott a főszerkesztő.
Kiürítették a Louvre előtti teret Párizsban
Egy biztonsági riasztás miatt rövid időre kiürítették vasárnap délután Párizsban a Louvre előtti teret, ahova Emmanuel Macron várja este az ünneplőket, amennyiben ő nyeri meg a francia elnökválaszt…
A szlovák liberális Sme szerkesztőségi kommentárjában azt írta, hogy a franciák Emmanuel Macron személyében egy olyan elnököt választottak, akitől túl sokat várnak, egy „francia Barack Obamát”. A napilap szerint a megválasztott elnök a kampányában a választók olyan széles körét próbálta magához csalogatni, hogy nem lesz képes mindegyikük elvárásainak megfelelni, és az elvárások mögött álló érdekek összeütközésbe kerülnek majd. „Ha Macron nem használja ki az esélyét és nem viszi előre Franciaországot, akkor a populistákat már semmi nem állítja meg” – fogalmazott a Sme egy másik írásában a napilap főszerkesztője, Beata Balogová, aki szerint Macron győzelme „nem kényszerítette térdre a populistákat és a szélsőségeseket”, akik csak akkor állnak majd igazán vesztésre, ha Macron vissza tudja adni a franciáknak a büszkeség érzését.
A román Adevarul blogrovatában Mircea Morariu úgy értékelte, hogy akik ironikusan vagy aggodalmuknak hangot adva azt írják a közösségi oldalakon, hogy a francia elnökválasztáson Németország győzött, azok valójában elismerik, hogy a legnagyobb győztes az Európai Unió. A liberális lap szerzője szerint a franciák az értelmükre hallgattak. Franciaország az unióban marad, ami Romániának jó hír – tette hozzá.
A jobboldali Hotnews.ro portálon Valentin Naomescu kifejtette, hogy a francia elnökválasztás világossá tette, hogy a politikában már nem a jobb- és baloldal, hanem a liberális közép és a globalizációellenes, illiberális szélsőségek között húzódik a legfontosabb törésvonal. A hagyományos pártok franciaországi és tavalyi ausztriai kudarca az utóbbi fél évszázad nyugat-európai jobbközép és balközép történelmi pólusainak példátlan leépülését jelzi és egyértelművé teszi, hogy sokkal hitelesebb szocialista és republikánus vezetőkre van szükség – fogalmazott a román portál szerzője, akinek cikkét a távirati iroda ismertette.
„A franciák az európai jövőt választották”
Boldog vagyok, hogy a franciák az európai jövőt választották – írta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében vasárnap este arra reagálva, hogy az exit poll felmérések sze…
