Az 1951 és 1990 közötti időszakban a jugoszláv gazdaság átlagos növekedése 4,5 százalékos volt, ezzel pedig az ország csak Magyarországot előzte meg a Közép-Kelet-Európai térségben, amelyben a növekedése 4,3 százalékos volt, a keleti tömb többi országától lassúbb volt a fejlődés üteme – ez az egyik megállapítása Goran Nikolić közgazdásznak, aki könyvet írt erről az időszakról.
„A kelet-európai térség országaihoz képest valamivel magasabb életszínvonal, amellyel Jugoszlávia a hetvenes és a nyolcvanas években rendelkezett egy irracionális külföldi eladósodás eredménye volt, az első kőolajválságot követően. A keleti országokhoz képest lényegesen jobb élet illúziójában jelentős szerepet játszott olyan termékek elérhetősége, mint a farmernadrág, a Coca Cola, a modern gépkocsik és a nyugati fogyasztói szokások átvétele, illetve a brit és amerikai popkultúra beszivárgása” – mondta Nikolić a Nedeljnik lapnak.
A jugoszláv gazdaságnak húsz éven keresztül, az 1980-as évvel bezárólag, amikor Tito meghalt, éves szinten 17 százalékos volt az adósságnövekedése, ez pedig azon tény következménye, hogy a jugoszláv kereskedelmi mérleghiány iszonyatos mértékben növekedett. Ráadásul, a munkanélküliség annak ellenére is 7-ről 12 százalékra nőtt, hogy több millió jugoszláv polgár, az akkori munkaképes lakosság több mint 20 százaléka elment vendégmunkásnak.
Goran Nikolić szerint az 1979-es év volt a legerősebb, ekkor az ország megelőzte Romániát, Magyarországot, Bulgáriát és Lengyelországot, a nyugati országok átlagától pedig csak kétszer volt alacsonyabb a növekedési rátája Jugoszláviának.