Egyre több jel utal arra, hogy a korábbi hangzatos ígéretek ellenére nem lesz semmi a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztéséből, egy sor tényező miatt igyekszik kihátrálni a magyar kormány vagy pedig a kínai partner a beruházásból – írja a Magyar Nemzet.

A lap kormányhoz közeli forrása szerint a tengeren érkező kínai áruk Európába juttatása nemcsak a görög Pireuszon, hanem az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, ráadásul Olaszország és Szlovénia uniós érdekérvényesítő képessége is jóval nagyobb jelenleg, mint Magyarországé.

A forrás alapján azt írja a lap, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése csak abban az esetben volna nélkülözhetetlen az áruszállítás szempontjából, ha Pireuszon kívül nem lenne más kirakodási lehetőség a térségben. De van más baj is: az uniót az is zavarja, hogy a tervezett vasútvonal-fejlesztéssel Magyarország nemcsak saját mélyépítési piacára, hanem egyszersmind az unió piacára is beengedné a kínai cégeket. Ez azt jelentené, hogy az óriási kapacitású kínai építőipari vállalatok jó eséllyel tarolnának más tagállamok közbeszerzésein is, de legalábbis nagyon leszorítanák az árakat; ez pedig nyilvánvalóan igen rosszat tenne a helyi gazdasági szereplőknek

Bár biztosat egyelőre nem tudni, erre utal, hogy a lebonyolításra tavaly ősszel létrehozott Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. munkájának az elmúlt fél évben semmi látható eredménye nincs, írja a lap.

Egyébként, a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszára mintegy 1,7 milliárd eurót szánna a magyar állam, amelynek 85 százaléka kínai hitelként állna rendelkezésre. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 2017-re elkészül az óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya a hozzá tartozó villamossági korszerűsítésekkel együtt. Emellett, mint emlékeztetnek, február végén a Financial Times brit üzleti lap számolt be arról, hogy a projekt jogszerűségét vizsgáló Európai Bizottság várhatóan nem fog rábólintani a fejlesztésre. Eközben Magyarország is igyekszik pozíciót váltani. Legalábbis erre utal, hogy Budapest a közelmúltban 200 millió eurós befektetést vállalt a szlovéniai Koper kikötőjének bővítésében.