1870-re III. Napóleon császársága meggyengült. A sok háborúskodás, azok kudarcai, a gazdasági válság és a magas államadósság egyáltalán nem tett jót a császár tekintélyének és népszerűségének. Hatalma megerősítésére újabb háborús tevékenységbe kezdett és a poroszok ellen fordult, amihez a porosz terjeszkedés adott némi alkalmat. A háborúzásból sok jó nem származott: a franciák vereséget szenvedtek és III. Napóleon megbukott. 1871 januárjában Versailles-ban kikiáltották I. Vilmost császárnak. Párizsban káosz uralkodott, kormányválság alakult ki, februárban aláírták az előzetes békeszerződést.
„A népek követni fogják példánkat!”
Ilyen előzmények után került sor 1871. március 28-án a Párizsi Kommün kikiáltására. A 92 tagból álló községi tanács kilenc bizottságot alakított. Megkezdődtek a munkáshatalom intézkedései: a sebesült nemzetőröknek segélyt utaltak, bevezették a bírák választhatóságát, a hivatalnokok fizetését maximálták, eltörölték a műhelyek pénzbírságait, megszüntették a pékek éjszakai műszakját, bevezették a nyolcórás munkaidőt, felfüggesztették az adósságokat, gyárakat államosítottak. Visszaállították a jakobinusok forradalmi naptárát és a zászlót is lecserélték egyszínű vörösre.
Amint elterjedt a hír, vidéken is csatlakoztak a mozgalomhoz és ugyancsak kikiáltották a kommünt vagy szimpátiatüntetéseket tartottak. Csakhogy folytatódtak a harcok, mert a porosz hadsereg akkor már a versailles-i kormánycsapatok együttesen ostromolta Párizst és egy hét alatt, május végére leverték a Kommünt, majd véres megtorlás következett, Párizs romokban hevert. Mivel a francia börtönök megteltek, hajóval szállították az elítélteket Új-Kaledóniába.
A Kommünben sok volt a külföldi résztvevő, közöttük kalandorok, emigránsok, katonák és különféle szaba
A budai születésű Frankel Leó egyik párizsi emlékműve
dságharcosok. A munka- és kereskedelemügyi bizottság élére a magyar Frankel Leó került. A Kommün bukása után halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie Londonba és az I. Internacionálé Főtanácsának tagja lett. Egész életét a munkásmozgalomnak szentelte.
Volt egy másik magyar, kevéssé ismert résztvevője is a Kommünnek, a festőművész Györök Leó. Már a porosz–francia háborúban is részt vett, majd csatlakozott a Kommünhöz, ahol a barikádbizottság tagja lett. Rövid idő alatt századossá, majd őrnaggyá lépett elő, kinevezték az Issy erőd parancsnokává, majd a Montmartre-ot védte. A Kommün bukása után kétszer is halálra ítélték, de sikerült megmenekülnie és végül gyarmati kényszermunkára ítélték. Hónapokat töltött egy rabszállító hajón, de onnan is sikerült megmenekülnie: vízbe ugrott és ki tudott úszni a partra. Továbbra is nagyon kalandos élete volt. Saját maga építette meg vitorláshajóját, mellyel sokszor az Adrián hajózott és ahova gyakran meghívta a kulturális élet akkori jelentős alakjait.
A Kommünt a történelem első proletárdiktatúrájának tartják. Maga Karl Marx is az első kommunista államnak nevezte, de annak nem valósultak meg a feltételei, például a magántulajdont meghagyták és csak néhány gyárat államosítottak. Viszont elsőként vezették be mindazokat a fentebb felsorolt munkásjogokat, amelyek a XX. század közepére minden kapitalista demokráciában beépültek az alapvető munkajogba.
Nők a párizsi barikádokon (egykorú illusztráció)
