Március 19. az 1944-es évben is pont vasárnapra esett.

Hitler már rég nem bízott a Kállay Miklós vezette magyar kormányban, a hírszerzés folyamatosan tájékoztatta a kiugrási szándékról és a szövetségesekkel való kapcsolatfelvételi kísérletekről.

Horthy kormányzó 1942 márciusában nevezte ki Kállayt miniszterelnöknek, akinek elsődleges célja az volt, hogy kivezesse az országot a háborúból. Úgy akart eltávolodni a németektől, hogy Magyarország megszállás nélkül kössön ki a győztesek oldalán. A szövetségesek balkáni partraszállásában reménykedett, ami alkalmat teremthetett volna egy ilyen megoldáshoz. Kállay a következő időszakban megpróbált eleget tenni a németek követeléseinek is, közben megpróbált közeledni a nyugati szövetségesekhez és béketárgyalásokat kezdeményezett.

Két megszállás, két emlékmű, három diktatúra (Fotó: Szabad Magyar Szó)

Két megszállás, két emlékmű, három diktatúra (Fotó: Szabad Magyar Szó)

Szándéka természetesen nem maradt titokban: 1943 elejétől a németek már rendelkeztek információkkal arról, hogy a magyarok a kiugrási lehetőségeket keresik és 1943 szeptemberétől készen állt a hadműveleti terv Magyarország elfoglalására. Ez a terv a Margaréta fedőnevet kapta.

  1. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot.

A megszállás által Magyarország benne maradt a háborúban és a következő évben elszenvedte legnagyobb veszteségeit. Megkezdődtek a deportálások, az ország gazdasági kifosztása, a Nyilas Párt térnyerése. A magyar közigazgatás sajnálatos módon végig kiszolgálta a németeket.

A magyar kormány 2013-ban határozatban rendelkezett egy emlékmű megépítéséről, melynek az lett volna a célja, hogy az 2014. március 19-re, a 70. évfordulóra elkészüljön és azoknak állítson emléket, akik „közvetlen áldozatai voltak Magyarország 1944-es megszállásának”. Egy másik kormányrendelet az emlékmű megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította és külön kormánymegbízottat nevezett ki a megvalósításhoz.

A szoborkompozíció, hivatalos nevén „a német megszállás áldozatainak emlékműve” a budapesti Szabadság téren épült meg. Végül csak 2014 júliusára készült el (elsősorban azért, hogy ne befolyásolja kedvezőtlenül Orbán Viktor 2014-es újraválasztási esélyeit), felállítása pedig titokban történt, az éjszaka leple alatt. Hivatalos felavatási ünnepsége máig nem volt.

Az ellenemlékmű (Fotó: Szabad Magyar Szó)

Az ellenemlékmű (Fotó: Szabad Magyar Szó)

Óriási tiltakozást váltott ki az emlékmű terve, majd megépítése is, hiszen azt sugallja, mintha Magyarország ártatlan áldozata és tétlen elszenvedője lett volna az eseményeknek. Sokan a felelősség lerázását és a múlttal való szembenézés hiányát róják fel a Orbán-kormánynak az emlékművel kapcsolatban. A Mazsihisz, a német és az izraeli nagykövetség is tiltakozott, magánszemélyek pedig azóta is folyamatosan életben tartanak egy „Eleven emlékmű” nevű ellen-emlékművet a helyszínen, ahol különböző személyes tárgyakkal, virággal, levelekkel, versekkel emlékeznek az elhurcoltakra.