„Magyarország menedékjogi törvénye azért problémás, mert alaptalanul foszthatja meg az emberi szabadságjogokat azoktól a Magyarországon tartózkodó egyénektől, akiknek szükségük van a nemzetközi védelemre” – mondta Lena Petrović, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogásza, aki szerint az említett menedékjogi törvény nincs összhangban az Európai hangolva az Emberi Jogok Európai Egyezményével, s mivel kérdéses, hogy a magyar törvény összhangban van-e az európaival, emiatt eljárást indítottak.

Lena Petrović kiemelte annak a két bangladesi állampolgárnak az esetét, akik Szerbiából érkeztek Magyarországra, ahol tranzitzónába vitték őket a határt védő egyenruhások, s egészen addig ott tartották őket, amíg ki nem derült, hogy nem teljesítik a menekültstátushoz szükséges feltételeket, majd visszaküldték őket Szerbiába.

A két bangladesi állampolgár szerint őket bezárták, korlátozták a jogaikat. A magyar kormánynak erre az volt a válasza, hogy a „bezárás” nem igaz, mivel a menekültek Szerbia felé bármikor elhagyhatták a tranzitzónát, és a magyar kormány érvelése szerint emiatt nem is lehet őrizetbe vételről beszélni. Mivel Strasbourg szerint ez így is őrizetbe vételnek számít, amit tilt a nemzetközi jog, a Helsinki Bizottság által képviselt két migránsnak az Emberi Jogi Bíróság fejenként 18 705 eurót kártérítést és perköltséget ítélt meg.

„A strasbourgi Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar kormány alaptalanul fosztotta meg a két személyt a szabadságuktól, s ezen kívül azt is kimondta, hogy a szerbiai visszatoloncolással megszegte a 13. szakaszt, mivel mindkét személyt fenyeget a további visszatoloncolás Macedóniába és Görögországba. A megítélt kártérítés összege arra kellene, hogy ösztönözze a kormányokat, vizsgálják felül az előírásaikat, s biztosítsák a menekülteknek a humánus bánásmódot, valamint tartózkodjanak az emberek őrizetbe vételétől” – mondta Petrović, aki hozzátette, hogy a magyarországi menedékjogi törvényt alkalmazni fogják, de az Európai Bizottság a törvény felülvizsgálását szorgalmazza, s abban bízik, hogy Magyarország ezt meg is teszi a hatályban levő rendelkezéseivel. A jogász szerint Szerbia jelen pillanatban mintegy 8000 menekültnek biztosít szállást, de nagy probléma, hogy az országban tartózkodó bevándorlók nagyon nehezen tudnak belépni Magyarországra.

Az Országgyűlés márciusban fogadta el a kormány javaslatát, amellyel szigorították a menedékjogi törvényt. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, hat LMP-s és független képviselők által leadott nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A döntés értelmében a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet menedékjogi kérelmet benyújtani, és a menedékkérőnek a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el. Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak. A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában, vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg. Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.