Japán partjainál 2011. március 11-én megmozdult a föld. A Richter-skála szerint 9,0-es erősségű földrengés központja Japántól keletre volt 32 km mélyen a tenger alatt. Amióta az emberiség mérni tudja, ez volt a negyedik legnagyobb földrengés.

A japán partok mentén egy folyamatos nyugati irányú mozgás figyelhető meg, köszönhetően annak, hogy a mélyben a csendes-óceáni lemez tolja maga előtt a szigetet és felgyűri a szárazföldi lemezt. Ebben az esetben az Ohotszk-lemez feltolódott a Csendes-óceáni lemezre. A hirtelen kéregmozgás során olyan rengés jött létre, melynek energiája 600 milliószorosa volt a Hirosimára ledobott atombombának. A több, mint öt percig tartó földrengés Japánt 5,2 méterrel helyezte át vízszintes irányban és süllyedést is okozott, körülbelül egy méterrel került lejjebb a partszakasz a tengerszinthez képest, ami aztán a dagályt is befolyásolta.

A rengés még a Földet is „kimozdította” helyéből: a NASA kutatása szerint a tömegközépponti tengely 17 centiméterrel eltolódott. A Föld forgása picikét felgyorsult, és emiatt a napok 1,8 mikroszekundummal rövidebbé váltak.

De ez lenne a kisebb baj!

A fukusimai atomerőmű környéke a katasztrófa előtt és után (Időeltolódásos fotók: Kyodo/Reuters)

A fukusimai atomerőmű környéke a katasztrófa előtt és után (Időeltolódásos fotók: Kyodo/Reuters)

A földrengést hatalmas szökőár követte, melynek során több, mint 15 000 ember vesztette életét és ötezer ember eltűnt. Több százezer épület dőlt össze, utak, hidak rongálódtak meg. 160 ezer ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét. A katasztrófa okozta kárt 230 milliárd dollára becsülték, ezzel el is nyerte az eddigi legnagyobb károkat okozó természeti katasztrófa címet.

A fukusimai atomerőmű súlyos sérüléseket szenvedett, nagy erejű robbanás történt több reaktornál is. Három reaktornál magolvadás következett be.

Sági László, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviseletében ellenőrzi a fukusimai atomerőművet 2013-ban (Fotó: IAEA)

Sági László, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviseletében ellenőrzi a fukusimai atomerőművet 2013-ban (Fotó: IAEA)

Az elmúlt években folyamatos szivárgások és emberi mulasztások is súlyosbították a helyzetet. A reaktorokat folyamatosan hűteni kell, a hűtéshez használt víz pedig a földbe került. Noha megpróbálták megakadályozni, hogy a radioaktív talajvíz elérje az óceánt, ez nem sikerült, a talajvíz szintjének emelkedésével kikerült a szennyezés az óceánba. A további rongálódások során vagy a hűtővíz szivárgott vagy a védőgát sérült meg a víz alatt vagy a szennyezett vizet tartalmazó tartály túlcsordult vagy újabb földrengés miatt szünetelt a hűtés, de az is kiderült már, hogy az üzemeltető cég hosszú ideig eltitkolta a sugárzási mérések eredményeit.

A hűtés során naponta 350 tonna sugárszennyezett víz keletkezik, amivel nem tudnak mit kezdeni, egyelőre föld alatti tárolókban őrzik, de hosszú távon ez semmiképp nem lehet megoldás. Nem számolva az azóta szétfolyt és elszivárgott vizet, amiről nincsenek pontos adatok. A romok alatt is vannak még fűtőelemek és a környező föld is szennyezett, ez további problémákat okoz.

A közelmúltban két robotot is próbáltak beküldeni a helyszínre, megfigyelésre, adatgyűjtére, előzetes takarításra akarták használni őket, de mindkettő rövid időn belül „megadta magát” és elromlott: 650 sievert sugárzást kaptak. Az embernél már 10 sievert is különlegesen magasnak számít és azonnali halált okoz.

Vaddisznók uralkodnak a kihalt fukusimai utcákon

Vaddisznók uralkodnak a kihalt fukusimai utcákon

Fukusima városa teljesen kihalt. A közeli városokban mindmáig korlátozott az élet, a gyerekeket csak napi fél órára engedik ki a szabadba; az élet minden lehető területe belső térbe költözött. A környéken az átlagnál legalább hússzor többen betegedtek meg azóta pajzsmirigyrákban. Az élővilág folyamatosan „produkálja” a mutáns állatokat és növényeket, például fül nélkül született nyuszikat figyeltek meg.

A természeti károk felbecsülhetetlenek, a katasztrófát követően a tengervíz sugárzása tízmilliószorosa volt a normálisnak és bár a kutatók igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy a sugárzás gyorsan csökken, mégis riasztó, hogy a sok súlyosan beteg és mutálódott állat milyen kihatással van a Csendes-óceán élővilágára, a táplálékláncra és persze az emberi fogyasztásra kerülő készítményekre.

2016 év elejére már a Csendes-óceán túlpartjára, Kanadához is átért a cézium 137-es és 134-es izotóp.