Olvasva Balla Lajos Laci 1991-1992-es feljegyzéseit egy igen érdekes dologra bukkantam pontosan huszonöt évvel ezelőttről. Így ír Balla: „Már márciusban kitűzte a VMDK a magyarkanizsai kongresszusának dátumát 1992. április 25-re. Senki nem gondolt arra, hogy abban az évben e dátum pontosan a pravoszláv húsvétra esett. Mivel én voltam a VMDK kanizsai és törökkanizsai körzeti szervezetének elnöke, nekem kellett a szükséges rendőrségi értesítést, illetve a tájékoztatási eszközök segítségével a lakosság tájékoztatását elvégezni. Az akkor érvényes törvények szerint minden szükségeset megtettünk a megtartásra kerülő közgyűléssel kapcsolatban. Egy héttel a rendezvény előtt furcsa hírek keltek szárnyra Kanizsán. Megtudtuk, hogy a nemrég »megalakult« radikális pártszervezet azt terjesztette: azért választottuk a pravoszláv húsvétot a megtartás dátumának, mert ehhez akarjuk kötni a független magyar autonóm terület kikiáltását, emellett le kívánjuk mészárolni a Kanizsán és környékén élő szerbeket. Jókat nevettünk e blődségeken, azonban már szerdán arra lettünk figyelmesek, a szerb családok útra keltek. Volt, aki csak a szomszéd Törökkanizsára, mások Újvidékre, Belgrádba utaztak. Legnevetségesebb volt az a szerb család, amelyik nem kívánt nappal és az úton elmenni, ők éjjel, titokban (de a szomszédaik látták őket) csónakon keltek át Törökkanizsára, nehogy valamilyen leszámolás áldozatai legyenek. Közben Vojislav Šešelj, a radikális vezér is megnyilatkozott, kinevezte a VMDK-t államellenséggé, követelte annak, illetve a rendezvénynek a betiltását, valamint kilátásba helyezte a szabadcsapatainak ideérkezését a közgyűlés megtartásának napjára. Nem tagadom, nagy volt ezek után a feszültség az itteni magyarok között is.”

Tehát már huszonöt évvel ezelőtt számon kérték a magyarokon, amikor ők a pravoszláv húsvét napján – igaz, csak saját köreikben – választásokat merészeltek kiírni. A krónikás arról hallgat, hogy a pravoszláv egyház minderre akkor hogyan reagált, de ismerve az akkori elkötelezettségét a hatalom iránt, nem tartom kizártnak, hogy ők is a legerélyesebben elítélték, hogy a szent napon a magyarok saját köreikben tisztújító közgyűlést mernek tartani.

A pravoszláv egyház is mindig szívesen fogadta a szélsőséges politikusok közeledését – Pál pátriárka Vojislav Šešelj társaságában

Huszonöt évvel később nem tartják meg a pirosi kocsonyafesztivált, mert a pravoszláv egyház bácskai püspöksége azzal fenyegetőzik, hogy a lélekharang kongatása közben fog kiátkozni minden egyes hívőt az egyházból, aki részt mer venni ezen a pogány eseményen, amit az „elvetemült” szervezőbizottság éppen a nagyböjt kezdetére mert időzíteni. Hiába magyarázkodtak a kocsonyapártiak, hogy előtte nagyon hideg volt, a böjt elmúltával viszont már túl meleg lesz a kocsonyára, nem enyhült meg a püspök, csak annyit üzent, a gyermekeiket hajlandó lesz majd megkeresztelni, azok nem hibáztathatóak apjuk bűneiért…

Maja Gojković, a szerb parlament elnöke április 2-ra kiírta az elnökválasztást, a választások második körét pedig április 16-án tartják. Az idén éppen aznapra esik a húsvét a Julianus- és a Gergely-naptár szerint is. Érdekes, de nem hallottam a pravoszláv egyház fejét, de még Irinejt sem, a bácskai pravoszláv püspököt, hogy elítélte, vagy kiközösítette volna az egyházból az egykor radikális, ma haladó Maja Gojkovićot, mert merészelte húsvétra, a kereszténység legnagyobb ünnepére időzíteni az elnökválasztás második fordulóját. De a katolikus egyház sem marasztalta el a döntést. Persze, tudjuk, hogy miért éppen ezt a napot szemelték ki a választások második fordulójának napjául. Kizárólag Aleksandar Vučićnak kedvezne, ha húsvétot ünnepelve minél kevesebb polgár járulna az urnákhoz a második körben.

Nagy a pánik, ha már ilyen eszközökhöz kell a hatalmi koalíciónak folyamodnia, hogy biztos legyen a győzelmében. Az sem kizárt, ha egyes magyar politikusok a választások második fordulója előtt arra szólítják fel a magyar közösséget, hogy maradjanak otthon, és nyugodt lelkiismerettel sonkázzanak, tormázzanak. Ők is nyugodt lelkiismerettel sonkázhatnak, hiszen a munkájukat elvégezték, a távol maradók a barátjuk esélyeit növelik.

Ferenc pápa nemrég úgy nyilatkozott: jobb egy ateista mint egy álszent katolikus.

 

Filaret Mićević 1991-ben (igen, a háta mögött az a jármű pontosan az, aminek látszik)