Szerbia a legértékesebbet veszíti el – az embereket. Ennek oka az alacsony születés mutatók mellett az elvándorlás. A demográfusok és az akadémikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy minél előbb javítani kell Szerbia demográfiai mutatóin. Az illetékesek új stratégiát jelentettek be.
Van-e bármi rossz abban, ha szerbiai árut szállítunk külföldre, abból is a legminőségesebbet? Nincs, mindaddig amíg az áru nem embereket jelent. Évente viszont 30 ezer ember dönt úgy, hogy összepakol és végérvényesen elhagyja Szerbiát. Köztük egyre több a magasan képzett szakember.
– A saját jövőnket exportáljuk – mondja Vladimir Kostić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) elnöke, aki arra figyelmezteti az államot, hogy sürgősen tegyen valamit a népességfogyás csökkentéséért. Enélkül pesszimista sors vár Szerbiára.
– Majd akkor, néhány év múlva fogunk igazán csodálkozni, mi történt velünk, a tiszteletreméltó és kicsit rosszkedvű nyugdíjasok országával, akik azon csodálkoznak, hogy nincsenek körülöttük fiatalok, nincs zeneszó Szerbiában, nincs, aki fizesse a nyugdíjakat – mondja Vladimir Kostić.
Nem az elvándorlás az egyedüli probléma. Szerbia a hatodik legidősebb állam Európában, a kevés újszülött miatt. A Társadalomtudományi Intézetből azt üzenik a politikusoknak, hogy pozitív népesedési klímát kell biztosítani. Az újszülöttek után járó anyagi támogatás nem elég – az anyukáknak biztonságra van szükségük a munkahelyen is és rugalmas munkaidőre.
– Ez elsősorban a munka és a szülői lét összehangolása – ez az intézkedések tágabb szegmense, amelyhez, ha a politikai megoldásról beszélünk, a döntéshozók összehangolt munkájára van szükség, aminek végén az egyén, ebben az esetben a nő, mint a szaporodás kulcsszereplője konkrét dolgokon keresztül érezze ezt – ez az a stabilitás, amit a nő nem érez – mondja a Társadalomtudományi Intézetből Vladimir Nikitović.
És mit csinál pillanatnyilag az állam? A dokumentációt készíti elő. Idén tervben van a gyermekvállalást ösztökélő akcióterv felfrissítése. A születések aránya mellett a migrációval és az aktív idősödéssel is foglalkozik majd a dokumentum.
– Ötezer munkavállalót szeretnénk minél előbb tesztelni. Olyanokat, akik különböző profilú cégeknél dolgoznak, valamint a munkaadókat is, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy a munkaadó segítse a munkást, abban hogy gondozza a szülői létet, és ne fordítva. A határidő szerint 2018. lenne az év, amikor megfogalmazhatnánk a törvény módosítására tette ajánlásainkat – mondja Slavica Đukić Dejanović demográfiai és népesedéspolitikai kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter.
Még ha az államnak sikerül is a lehető legjobb népesedéspolitikát megfogalmaznia, Szerbia csak egy vagy két évtized múlva érezné meg annak az első pozitív hatásait, figyelmeztetnek a SANU-ból, és kitartásra szólítják fel az illetékeseket.
– Legyünk őszinték – ilyen aktivitások voltak már ezelőtt is, de a természetünkből kifolyólag azokat elmosta az ár, veszítettek intenzitásukból és idővel nem is törődtek azokkal – állapítja meg Kostić.
(Adam Santovac – N1)
