A magyarországi cégek adatkezelési szokásai sokszor annyira megbízhatatlanok, hogy akár veszélybe is sodorhatják az ügyfeleiket. Amikor például csak egy-egy önéletrajz beküldésével az emberek rájuk bízzák bizalmas adataikat, nem tudják felmérni, hogy azok végül is kihez kerülnek majd. Nincs éles határ az üzleti- és a privát szféra között – mondta a Szabad Magyar Szó által megkérdezett szakértő.

Teljesen felelőtlenül kezelik a különféle cégek a rájuk bízott adatokat, és ezzel akár olyan helyzetet is teremthetnek, amely az ügyfeleik privát életét, családját is veszélyeztetheti – állapította meg egy most elkészült felmérés. A Védje adatait! kampány 2013-ban indult, s ennek korábbi reprezentatív kutatásaiból már kiderült, hogy kétszer annyi fénymásoló és nyomtató van a hazai kis- és középvállalkozói szektorban, mint például iratmegsemmisítő, azonban az érintett cégek negyedénél semmiféle szabályozás sincs érvényben a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok kezelésére vagy megsemmisítésére. Ez pedig azt jelenti, hogy

amikor valamire már nincs szükség, úgy szabadul meg tőle a titkárnő vagy a gondnok, ahogyan épp eszébe jut.

Az ilyen megoldások pedig semmilyen biztonságot nem garantálnak az ügyfeleknek.

Nincs éles határ a céges- és a magánszféra között – mondta el a Szabad Magyar Szónak Kreutz László, az adatvédelemmel és iratmegsemmisítő berendezésekkel foglalkozó Fellowes Hungary Kft. ügyvezetője. A most elvégzett kutatásban 763 kilónyi szelektíven gyűjtött papírszemetet, irodai hulladékot néztek át a szakemberek. Ebből 173 kiló, vagyis a teljes mennyiség csaknem huszonhárom százaléka tartalmazott olyan adatokat, amelyek lehetőséget adtak a visszaélésre – közölte az ügyvezető, aki kirívó példaként említette az egyik piacvezető fejvadász céget, amelynek leselejtezett iratai között négy évre visszamenőleg találták meg a begyűjtött önéletrajzokat a jelentkezők legfontosabb adataival. Tovább növeli az eset súlyát, hogy némelyiken kézzel írt feljegyzések, szubjektív értékelések is szerepeltek,

köztük olykor alpáriak is.

A kutatók által felkeresett jogász szakértő véleménye szerint a fejvadász cég igazgatója ezzel az eljárással kétéves börtönbüntetést kockáztatott.

Azonban nemcsak a cégek kezelik hanyagul a rájuk bízott adatokat, az ilyen jellegű gondatlanság népbetegség Magyarországon. Az átnézett anyagban például megtalálták egy család tizennégy kidobott, bontatlan számlalevelét. Az ügyvezető emlékeztetett, hogy ezek tartalmazzák a vevőkódokat, a személyes adatokat, sokszor a különféle hozzáférési információkat is, így ha ezek a levelek csalók vagy adathalász bűnözők kezére kerülnek, komoly visszaélésekre, akár identitáslopásra is lehetőséget adhatnak.

Hasonló estre volt már példa Magyarországon, amikor az így megszerzett adatokkal bűnözők több millió forintos értékben vásároltak okostelefonokat. Ilyen esetekben pedig

mindig annak kell fizetnie, aki áldozatul esik,

ugyanis a szolgáltató jogosan követeli tőle a pénzt. A sértett persze feljelentést tehet a rendőrségen, és szinte biztos, hogy a kára utóbb rendeződik, de ebben az esetben is egy hosszú, elhúzódó eljárásra kell felkészülnie – figyelmeztetett a szakember.

A kutatók találkoztak megmosolyogtató esetekkel is. Így például egy, a kis- és középvállalkozói kategóriába tartozó cégnek a több évre szóló stratégiai terveit találták meg a szemétben, azonban a papírlapokat, amelyekre a bizalmas anyagokat kinyomtatták, „a hátlapon tündéri gyermekrajzok díszítették” – fogalmazott Kreutz László. Az eseményeket visszakövetve kiderült, hogy miután a cégnél már nem volt szükség ezekre az iratokra, az egyik apuka jóhiszeműen bevitte az óvodába a dokumentumokat, hogy a gyerekeknek legyen mire rajzolniuk, s innen kerültek később a szelektív papírszemétbe.

A szakember szerint az adatkezelés szintjén a privát szféra mindenképp keveredik az üzletivel. Százszázalékos biztonság nincs, de néhány egyszerű módszerrel minden irodán minimalizálni lehet a felmerülő veszélyeket. Nem kell sokmilliós beruházásokra gondolni – hangsúlyozta az amerikai központú, világszerte tizenöt államban jelenlévő Fellowes cég magyarországi ügyvezetője, külön utalva arra, hogy ha valamire már nincs szükség, akkor annak őrizgetése csak fokozza a kockázatokat. A bizalmas adatainkat addig őrizzük, amíg muszáj, tartsuk elzárva, s csak annak legyen hozzáférése, akinek valóban dolga is van vele – mondta Kreutz László.

A privát szférát veszélyeztethetik a népszerű közösségi portálok is, amelyeken a meggondolatlan megosztásainkkal szinte észrevétlenül bárki számára hozzáférhetővé tesszük személyes adatainkat, amelyeket egyébként bizalmasan kellene kezelnünk, kezdve attól, hogy sokan nyilvánosan megadják a címüket és telefonszámukat, egészen addig, hogy egyesek még az életrajzukat is feltöltik. Az ügyvezető szerint ez egyenértékű azzal, mint amikor valaki a kukába dobja a bontatlan számláit.

Semmisítsünk meg minden olyan dokumentumot, amelyet nem adnánk az első szembejövő ember kezébe az utcán

– javasolta a szakértő, aki hangsúlyozta azt is, hogy nem kell félelemben, állandó rettegésben élnünk emiatt. Elég ha csak elgondolkodunk egy kicsit, mielőtt megnyomnánk az entert a számítógépen, hogy vajon nyitunk-e egy-egy megosztással lehetőséget bárkinek, aki másoktól próbál meg pénzt kicsalni.