Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása miatt – írja a Financial Times. A lap szerint a 350 kilométeres vonal felújítása a kínaiak számára lenne presztízsberuházás, hisz az lenne az első kínai vasútfejlesztés az EU-ban.
Mint írják, a fejlesztéssel leginkább a kínaiak nyernének: a jelenlegi tervek szerint a magyar határig tartó szakasz megépítésére szánt 550 milliárd forint (majdnem kétmilliárd euró) 85 százalékban a kínai Eximbank hiteléből állna össze, amelynek a kamatai ahhoz mérten nőnek, minél nagyobb a magyar részvétel a megvalósításban. A kamatokkal és az önrésszel együtt a teljes büdzsé akár 700 milliárdig is felfuthat, de ezt nem lehet tudni, mert a dokumentációt a magyar kormány titkosította – írja a HVG.
Az Európai Bizottság a megtérülést vitatja vizsgálatában, és már tavaly május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát, mert uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem versenytárgyaláson, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, valamint az sem tisztázott, hogy a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban.
A témával a szerb média is foglalkozott: az N1 tévé arról tudósított, hogy az EB vizsgálódik, mert a kínaiak nem az európai előírások szellemében szándékoznak megvalósítani a beruházást.
Az N1-nek brüsszeli illetékesek azt mondták, jelenleg konzultációk folynak, és ha bebizonyosodik, hogy Magyarország tender nélkül választotta ki a kínai beruházókat, az uniós jogszabályszegésnek minősül, ami pénzbüntetést von maga után. De arra már nem tudni a választ, hogy a vasútépítést is veszélyeztetné-e az ilyen ítélet.
A magyar kormány nem cáfolta a vizsgálat hírét, a lap megkeresésére közölték: a novemberben Lettországban aláírt államközi szerződés tartalmaz egy függeléket, hogy a megállapodás hogyan illeszkedik az uniós közbeszerzési szabályokhoz.
A szerb kormányban az N1 tévének azt mondták, a felmerült problémák nem hatnak ki a vasútépítésre. Egyébként a 350 kilométernyi pályából mindössze néhány talpfát helyeztek eddig le, jelképesen.
Zorana Mihajlović illetékes miniszter szerint Szerbia a feladat rá eső részét elvégezte, a munkálatok májusban kezdődhetnek. Hozzátette, Szerbia végig egyeztetett az Európai Bizottsággal, a felmerült gondok pedig Magyarországot érintik, mint EU tagot, erről Belgrádnak nincsenek részletes információi.
A lehetséges megoldások kapcsán Milan Kovačević, a külföldi beruházások szakértője azt mondta, a reális forgatókönyv az lenne, ha a kínaiak beleegyeznének, hogy hitelt folyósítanak, De a kivitelezésre vonatkozó legkedvezőbb ajánlatot tenderen választanák ki. Ellenkező esetben kútba eshet a nagy terv, éppen úgy, mint a Déli áramlat gázvezeték ügye.
„Ha valakitől hitelt veszünk fel egy adott projektumra, nem lehetséges, hogy azzal együtt határozzák meg, hogy ki lesz a kivitelező és mekkora a beruházás értéke” – mondta. Szerinte az alkalmazott megoldással az a gond, hogy ilyen módon a hazai kivitelezőket kizárják a munkából.
Amennyiben a fenti problémák miatt meghiúsulna a beruházás, azzal Peking is megkárosodna, hiszen a tervezett útvonal Kína számára is fontos kiviteli irány.
