Terjedelmes írásban dolgozta fel a Index azt az egy ideje már nem is oly ismeretlen, valósággal nyílt titokként kezelt jelenséget – vagyis bűnözési formát –, hogy az egyszerűsített honosítással megszerezhető magyar állampolgárságot hogyan adják-veszik Kárpátalján. A riport szerzője, Ráti József meglátása szerint a túl egyszerű honosítási szabályozásnak köszönhető, hogy néhány százezer forintért bűnözők, vagy akár terroristák is csináltathatnak maguknak magyar útlevelet fényképpel és ujjlenyomattal, majd szabadon utazhatnak vele bármerre a világon. Mindezt a kiszolgáltatott, nyomorgó kárpátaljai magyarok miatt – figyelmeztetett az újságíró. A helyiek elmondása szerint azok vesznek így új személyazonosságot, akiknek nincs vesztenivalójuk: bűnözők, terroristák, menekültek.

 

A honosítási eljárás Kárpátalján is ugyanúgy működik, ahogy nálunk, Vajdaságban: ahhoz, hogy egy Ukrajnában élő magyar ember magyar útlevélhez jusson, először igazolnia kell a származását és kérvényezni a honosítását. Ezt anyakönyvi kivonatokkal és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal fényképes formanyomtatványainak kitöltésével teheti meg. Amennyiben elfogadják a kérvényét és leteszi az állampolgársági esküt, kap két dokumentumot: egy honosítási okiratot és egy személyigazolványt.

Amikor ezek a dokumentumok megvannak, az igénylő – aki ekkor már magyar állampolgárként jelenik bármelyik, tetszőlegesen kiválasztott kormányablaknál –, teljes joggal igényelhet útlevelet. Fényképet nem kell vinnie, hiszen digitális eljárással ott helyben készítenek róla új fotót, leveszik az ujjlenyomatát, majd néhány hét elteltével személyesen átveheti a kész okmányt. Persze, a folyamat így rettenetesen egyszerűen hangzik, a gyakorlatban azonban mindig van benne némi akadékoskodás, soha nem megy minden ilyen gördülékenyen (ügyintézője és annak jó- vagy rosszindulata válogatja…), de alapvetően az eljárásrend mindössze ennyi.

Az Index cikkét teljes terjedelmében itt olvashatja el:

Ezrével jutnak hamis magyar személyazonossághoz ukrajnai csalók

Tudod, kik vesznek maguknak új személyazonosságot? Akiknek nincs vesztenivalójuk: bűnözők, terroristák, menekültek. Ahhoz, hogy egy Ukrajnában élő magyar származású személy magyar útlevélhez jusson, először igazolnia kell a származását és kérvényezni a honosítását. Ezt anyakönyvi kivonatokkal és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal fényképpel ellátott formanyomtatványainak kitöltésével teheti meg.

Ráti József riportjából kiderül egyebek mellett az is, hogy a csalók azt a kínálkozó – és tárva-nyitva felejtett – kiskaput használják ki, hogy sem a honosítási okiraton, sem a személyigazolványon nincs fénykép, a kormányablak munkatársai pedig a leggyakrabban nem is kérnek el semmilyen más, fényképes igazolványt, például az ukrán útlevelet. Ők egyszerűen csak elveszik a személyit, az ott szereplő adatok alapján pedig kitöltik az útlevéligénylő adatlapot.

Ennyiből – és semmivel sem többől! – áll a személyiséglopás.

 

Törvényes útlevél hamis névvel

Egy, a cikkben Mikolajként aposztrofált ukrán nyomozó arról mesélt az Index munkatársának, hogy Ukrajnában már több éve virágzik a magyar állampolgársággal való üzletelés: ha az életkor nagyjából megegyezik, akkor bárki vehet magának teljesen új, magyar személyazonosságot, és vele új életet bárhol az Európai Unióban. A módszert állítólag a románoktól vették át a dílerek, Kárpátalján pedig nyílt titok az üzletág létezése. Ráti elutazott a nagyobb kárpátaljai településekre, s mint írásában meséli, mindegy volt, hogy Csapon, Gejőcön vagy Beregszászban kérdezősködött, mindenhol talált valakit, aki vagy eladta, vagy pedig ismert olyat, aki már eladta a papírjait. Mikolaj épp röviddel a találkozásuk előtt szerezte vissza egy teljes család állampolgársági papírjait, miután az alkoholista, torokrákos családfő eladta azokat.

Mint kiderült, a magyar állampolgárságot igazoló, fénykép nélküli iratokat veszik meg a dílerek 200 és 500 ezer forint közti összegért, s aztán hatszázezer és másfél millió közötti áron adják tovább a „végfelhasználóknak”. Az árat nagyban befolyásolja az is, hogy az érintett személy milyen idős: a húsz és negyven év közötti okmányok a legértékesebbek, a fiatal gyereké és az időseké pedig a legolcsóbbak, akár veszik, akár eladják azokat.

A dílertől szerzett valódi, fénykép nélküli honosítási dokumentumokkal pedig a vevőnek már csak el kell mennie egy magyarországi kormányablakhoz, s ott a fent leírt módon igényelni egy útlevelet. S néhány hét múlva már hozzá is juthat egy teljesen törvényes, bár hamis névvel, de eredeti fényképpel és ujjlenyomattal ellátott magyar, azaz uniós útlevélhez.

 

Kenőpénz vagy hanyagság

A Mikolaj nevű rendőr mesélt a szerzőnek arról is, hogy egy idő után – elsősorban a határhoz közelebb eső régiókban –, a hatóságok rájöttek a csalásra, ezért Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében most már legalább az ukrán útlevelet is elkérik az utazóktól, de Budapesten még mindig több olyan kormányablak működik, amelynél állítólag beépített emberek ma is ellenőrzés nélkül csinálják meg az útleveleket. Vagyis a dokumentum elkészítésekor valamiért – jóhiszeműségből-e, vagy hanyagságból, esetleg kenőpénzért cserébe – nem kérnek fényképes igazolványt, s náluk továbbra is elég a két, fent említett, fénykép nélküli irat.

Egy, a riportnak Istvánként említett férfi a szerzőnek azt mondta, hogy a nem roma és roma magyarok egyaránt benne vannak az üzletben, bár más-más rendszer szerint. Azok a nem romák, akik eladják az állampolgárságukat, legtöbbször mélyszegénységben élnek, betegek vagy van egy beteg családtagjuk, adósságba keveredtek, és egyszerűen máshogy nem tudnak pénzhez jutni.

Van, aki csak a sajátját adja el, van, aki a gyerekeiét is, igyekezve legalább egyikükét megtartani, hogy külföldi munkával valaki eltarthassa a családot. Legtöbbször a „valaki ismer valakit, aki ismer valakit” módon működik a biznisz, vagyis nem szervezett és tömeges jelenségről van szó. Habár a nagybani felvásárlás és terjesztés sem ritka, ez nem elsősorban a maffia, hanem meglepő módon a helyi tehetősebb és köztiszteletben álló emberek kezében összpontosul. Polgármesterek, lelkészek, helyi vállalkozók intézik ezt a közösségük lakóinak, meggazdagodva belőle – írta az Istvántól hallottakra hivatkozva Ráti József, aki szerint a cigányok a legkiszolgáltatottabbak.

„Egész életünkben szenvedtünk, éheztünk. Megígértem az anyámnak kiskoromban, hogy gondoskodni fogok róla. Beteg volt, és senki sem segített, én pedig csak így tudtam pénzt szerezni” – mondta egyikük az Index riporterének. A romák nem nagyon üzletelnek a nem romákkal vagy az ukrán alvilággal, felettük – ahogy ők nevezik – a cigányvajda vagy cigánybíró rendelkezik. A portál forrásai szerint ezek a vezetők kényszerítik őket a magyar állampolgárság megcsinálására, amit utána kötelező jelleggel „be kell szolgáltatni”. Aztán vagy kapnak érte cserébe pénzt, vagy nem…

 

A hatóságok szeme előtt

A jelenségre a Jobbik Magyarországért Mozgalom már 2014-ben felhívta a figyelmet – írta az Alfahír, amely szerint az üzlet annyira a hatóságok szeme előtt történik, hogy élelmes helyi „vállalkozók” Ungváron ukrán nyelven hirdetik, hogy némi hálapénzért cserébe bárkinek segítenek olajozottá tenni az uniós útlevél megszerzéséhez vezető eljárást.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálja majd meg a magyar honosítási papírokkal, illetve beutazási okmányokkal kapcsolatos, tömeges csalásokat – közölte Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke az Index cikkére reflektálva. Szinte nem telik el hét anélkül, hogy ne derülne fény magyar útlevelekkel és vízumokkal elkövetett újabb és újabb tömeges visszaélésre. A moszkvai vízumgyár körüli botrány után most a honosítási papírokkal való visszaélést leplezte le a sajtó – indokolta a lépést az MSZP politikusa.

Az ügyben kedden Harangozó Tamás szocialista képviselő is sajtótájékoztatót tartott, s jelezte, hogy pártja feljelentést tesz az ügyben.