Újabb mélységekbe süllyedt a demokratikus közbeszéd Amerikában. A keddi szenátusi vita során az 52:48-as republikánus többség elhallgattatta Elizabeth Warren massachusettsi demokrata szenátort, amikor a munkáscsaládból származó jogászprofesszor Martin Luther King özvegyének, Coretta Scott Kingnek a levelét olvasta fel az igazságügyminiszter-jelölt alabamai szenátorról, Jeff Sessionről szóló vitában.

Coretta Scott King 1986-ban levelet írt Strom Thurmond szenátornak, amikor az utóbbi vezette a Sessions szövetségi bíróvá való kinevezéséről szóló vitát. A nagy polgárjogi vezető özvegye (akinek férje egy 1986-os merényletben halt meg) emlékeztette a szenátorokat arra, hogy Sessions fiatal alabamai ügyészként arra használta “rettenetes hivatali hatalmát, hogy idős fekete asszonyokat félemlítsen meg és rettentsen el a szavazástól”. Mint ismeretes, Alabama az Egyesült Államok egyik legszegregáltabb társadalma volt, ahol tombolt a rasszizmus, és a szövetségi kormány, sőt a kongresszus is kénytelen volt beavatkozni, hogy lehetővé tegye a feketebőrű polgárok jogainak gyakorlását.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus munkaelnöke a hivatalos levélben kifejtett kritikát (amely a kongresszus jegyzőkönyvében is szerepel) arra használta fel, hogy egy régi és ritkán alkalmazott szabályt előhúzva elhallgattassa demokrata kollégáját. Az ún. 19-es szabály előírja, hogy a szenátorok egymás között nem tulajdoníthatnak egymásnak olyan viselkedést vagy szándékot, amely egyébként ütközne a szenátori poszt méltóságával.

A republikánus képmutatást bizonyítja, hogy ugyanaz a McConnell nem alkalmazta az említett szabályt, amikor Ted Cruz volt republikánus elnökjelölt őt nevezte ismételten “hazugnak”. És akkor sem, amikor Tom Cotton Arkansas-i szenátor a volt demokrata munkaelnök, Harry Reid szenátusi vezetői stílusát nevezte “rákfenének”.

A jobboldalnak megvan a szükséges szavazattöbbsége ahhoz, hogy kikényszerítse Trump elnök minden kabinettag-jelöltjének jóváhagyását, ám a harmadik hete tartó meghallgatások alatt számtalan olyan részlet merült fel nem egy jelölt előéletéből és eddigi munkásságából, amely azt mutatja, hogy szándékosan azért választotta őket az új elnök, mert a múltban a most nekik kiszemelt minisztériumok ellen dolgoztak. A Mike Pence alelnök döntő szavazatára kényszerült oktatásügyi miniszter (Betsy DeVos michigani milliárdos) például egész életében a közoktatás ellen fáradozott és az iskolarendszer privatizálást erőltette, amivel súlyos adómilliárdok mentek át magánkezekbe és -profitba.

Elizabeth Warren szenátor a “világ legexkluzívabb vitaklubja” helyett az éjjeli órákban a Facebookon olvasta fel Coretta Scott King levelét kétmilliós hallgatóság előtt.