Nem is oly régen, 2017. január 16-án megjelent egy értesítés Magyarkanizsán – tudom, hogy nemcsak ott, hanem minden más szerbiai községben is –, amelyben katonai nyilvántartásba vételre szólítják fel az 1987 és 1999 között született férfiakat. Meglepődve olvastam a felszólítás szövegét, utána pedig még inkább elcsodálkoztam azon, hogy a délvidéki/vajdasági magyarok érdekvédelmi és politikai szervezetei nem reagáltak rá. Elmúlt egy hét, ezért döntöttem úgy, hogy ha más nem, akkor én mondom el magyar nemzetiségű fiataljainknak a törvényes hátteret, hátha közösen megtaláljuk a megoldást is.

Ha Oromhegyest veszem példaként, ahol a lakosság több mint 90%-a kettős állampolgár, minden fiatalnak tudnia kell, hogy a felhívásban felsoroltak csak részben érvényesek rá. Mindez még Szerbia Honvédelmi Minisztériumának a honlapján is megtalálható. Így szól a szerb szöveg (a nyelvtani hibák az eredeti, hivatalos minisztériumi szerb szövegben is így szereplnek – a szerk. megj.):

„Vojni obveznici dvojni državljani ima ista prava i obaveze kada je u pitanju izvršavanje vojne obaveze, kao i vojni obveznici koji imaju samo državljanstvo Republike Srbije, s tim da imaju mogućnost da regulišu obavezu služenja vojnog roka u jednoj od država čiji je državljanin.

Regrut dvojni državljanin koji je regulisao obavezu služenja vojnog roka u drugoj državi prevodi se u rezervni sastav.

Dokazi o državljanstvu druge države i uverenje kojim se dokazuje regulisana obaveza služenja vojnog roka u toj državi predaju se, u originalu i overenom prevodu na srpski jezik, teritorijalnom organu u mestu gde se podaci o licu vode u evidenciji ili preko diplomatsko-konzularnih predstavništava Republike Srbije.

Regrut dvojni državljanin koji nije regulisao obavezu služenja vojnog roka u drugoj državi
u obavezi je da, u skladu sa zakonom, izvrši vojnu obavezu u Republici Srbiji.”

Mindennek a hevenyészett magyar fordítása a következő:

„A kettős állampolgárságú hadkötelezett a hadkötelezettség teljesítésekor azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint azok, akiknek csak szerbiai állampolgárságuk van, azzal a különbséggel, hogy a kettős állampolgároknak lehetőségük van, hogy a kötelező katonai szolgálatot abban az államban szabályozzák, amelynek állampolgárságával rendelkeznek.

A kettős állampolgárságú sorozottat, aki a kötelező katonai szolgálatot másik államban szabályozta, a tartalékos állományba vezetik át.

A másik állampolgárságról szóló bizonylatot és az igazolást, hogy a másik országban szabályozta a kötelező katonai szolgálatot, eredetiben és hitelesített szerb fordításban be kell nyújtani a helyileg illetékes szervnek, ahol a személyekről vezetik a nyilvántartást, illetve Szerbia diplomáciai/konzuli képviseletének.

A kettős állampolgárságú sorozott, aki nem szabályozta a kötelező katonai szolgálatot más országban, köteles, hogy a törvénnyel összhangban teljesítse a katonai szolgálatot Szerbiában.”

A 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról lehetővé tette a kedvezményes honosítást, azaz azt, hogy a nem anyaországban élő magyarok is magyar állampolgárrá váljanak. Mindez azért érdekes, mert Magyarország Alaptörvényének a lentebb aláhúzott mondata minden magyar állampolgárra vonatkozik.

„XXXI. CIKK

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.”

Ezt követően, 2011-ben az Országgyűlés elfogadta a következő törvényt (ezt 2016-ban módosították a terrorveszély miatt, de az ide kimásolt rész nem változott):

“2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

[…]

ELSŐ RÉSZ

A HONVÉDELEM ALAPJAI

I. FEJEZET

A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK

[…]

1. A hadkötelezettség

2. § (1) A katonai szolgálati kötelezettség járulékos kötelezettségét képezi

1) az adatszolgáltatási,

2) a bejelentési,

3) a megjelenési

kötelezettség (a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek együtt: hadkötelezettség).

(2) Törvény határozza meg a hadkötelezettséggel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségre, a nyilvántartásra és a sorozásra, valamint a honvédelmi célú adatkezelésre vonatkozó szabályokat.”

Mi következik ebből? A szerbiai jogrend lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgárok válasszanak, hol szeretnének hadkötelesek lenni, ezzel ellentétben Magyarország minden magyar állampolgárnak kötelezővé teszi a haza védelmét, de nem szabályozza, hogyan lehet azt megoldani.

Mi lehetne a megoldás? Ha erre nem is tudok válaszolni, de a megoldáshoz vezető útról lenne egy-két gondolatom:

a) Első lépésként a politikai szervezeteinknek kellene állást foglalniuk a kérdésben, mert amennyiben a szerbiai jogrend mindezt lehetővé teszi, miért is lennének e pártok és más szervezetek a megoldás ellen? Talán csak nem lojalitás miatt? Mihez is kell lojálisnak lennünk? Egy országhoz, amely képtelen önmagát meghatározni? Egy parlamenthez vagy egy kormányhoz, amelynek múltja és tettei igencsak megkérdőjelezhetőek?

b) Remélem, az a) pontban említett szervezetek (legalább) ebben a kérdésben egyet tudnak érteni, és közös beadvánnyal fordulnak majd Magyarország Országgyűléséhez és Kormányához. Hiszem, hogy az egyetértés kialakításához segítséget nyújtanak a szerb köztársasági elnök háborús uszításai.

c) Nem tudom, Magyarország Országgyűlésében mit jelent a sürgősségi eljárás? Meg lehetne-e alkotni a jogszabályt egy-két héten belül? Hiszem, hogy fiataljainknak ez segítene a legtöbbet.

Tudom, sokak ellenszenvét fogja kiváltani mindez, amit leírtam. Különösen a középkorúakba és az idősebbekbe nevelték bele, hogy ott, ahol élsz, „add meg a királynak, ami a királyé…”, de arra kérek mindenkit, ne magukra gondoljanak, hanem a fiatalokra: akadályozzuk meg, hogy erőszakra neveljék őket, mert itt, Szerbiában a polgárok életét még mindig az erőszak kultúrája határozza meg!