Sorozatunk előző része ITT olvasható!

 

2.1 A kutatás: módszer és eredmények

Hipotézisem szerint ezen tendencia, amely a közszolgálatiasodás irányába mutat a reklámadó-téma „feldobásának” következménye, hatása azonban a téma „lecsengése” után is érezhető, nem következett be visszarendeződés a Híradó műsorstruktúrájában.

Ennek megfelelően kutatásomban három különböző időszakban vizsgáltam az RTL Klub Híradójában elhangzó hírek típusainak mennyiségi eloszlását. Ezen időszakok a következők:

  1. 21. hete (május 20-26.), amelyet aszerint választottam ki, hogy a vizsgált hét első fele így a reklámadó tervezetének első említése előtti, míg a második fele az utáni időszakra esik.
  2. 23. hete (június 2-8.), amely a reklámadóról szóló törvénytervezet benyújtásának hete.
  3. 46. hete (november 10-16.), amely már az az időszak, amikor a kereskedelmi szempontból releváns 18-59-es korcsoportban az RTL Klub Híradójának nézettsége meghaladta a TV2-ét.[1]

A vizsgált időszakok híreit hét kategóriába soroltam be. Mivel a hírek, a területek közti átfedések miatt, általában nem csak szigorúan egy kategóriába sorolhatók be, a kategóriák bemutatásakor mellékelek néhány példát is, az átláthatóság kedvéért.

A kategóriák a következőek:

  1. Belpolitika: minden olyan hír ide sorolandó, amelynek van tényleges belpolitikai relevanciája. (Ide, és nem a kultúra kategóriába tartoznak például a Kerényi Imrével kapcsolatos hírek, amelyekben miniszterelnöki megbízottként, nem pedig színházi munkásságával kapcsolatban jelenik meg.[2])
  2. Külföld: olyan külpolitikai események tartoznak ide, amelyeknek nincs közvetlen belpolitikai relevanciájuk (pl.: „Lemondott János Károly spanyol király[3]), a különböző terrorcselekmények, háborús tudósítások, illetve a politikával szoros kapcsolatban nem álló, de a külföldhöz köthető események (pl.: „Európa nagyvárosaiban tüntetnek a taxisok az Uber személyszállítási szolgáltatás ellen”[4]).
  3. Gazdaság: ide tartozik minden olyan, gazdasággal kapcsolatos hír, amelynek nincs belpolitikai relevanciája (nem sorolandók ide tehát a gazdaság rossz teljesítményével kapcsolatban a kormányzati felelősséget is taglaló, vagy új adónemekről szóló hírek, de ide tartoznak például az adóbevallások leadási határidejére vagy a tudatos vízgazdálkodás előnyeire figyelmeztető hírek, riportok[5]).
  4. Kultúra: programajánlók, illetve kulturális rendezvényekről, ünnepségekről készült beszámolók, riportok. (Nem tartozik ide például a kormány által szervezett, állami társkereső program kudarcáról szóló tudósítás[6], de ide tartoznak, és megkülönböztetendők a sztárhírektől a hírességek szereplésével lezajló, kulturális események[7].)
  5. Rendőrségi hírek: természeti katasztrófákkal, bűncselekményekkel, balesetekkel, bírósági tárgyalásokkal kapcsolatos hírek alkotják ezt a kategóriát. (Ide sorolandók a külföldi, de ilyen témájú hírek is, például a külföldi természeti katasztrófák.[8])
  6. Bulvár: „színes” állatkerti tudósítások, a „celeb-világgal” kapcsolatos (döntően magánéleti témájú) hírek, valamint a megbotránkoztató, sokkoló, segélykérő riportok (például súlyosan beteg gyermekekről[9]) tartoznak ebbe a kategóriába, szintén tekintet nélkül arra, hogy magyarországi vagy külföldi vonatkozású-e az adott hír.
  7. Egyéb: sporthírek, időjárással kapcsolatos hírek (amelyek nem az Időjárásjelentésben hangoznak el, pl.: „Megdőlt a melegrekord Budapesten”[10]), a tudomány világával kapcsolatos hírek, illetve receptek, amelyekből a vizsgált időszakokban olyan kevés hangzott el, hogy felesleges lett volna emiatt külön kategóriákat felállítani a tanulmányozásukra.

Az így kapott adatok összesítéséből világosan látszik, hogy a rendőrségi hírek száma viszonylag nagy mértékben csökkent az első két vizsgált időszak között (37,59 százalékról 21,24 százalékra), miközben a belpolitikai, gazdasági és külföldi témájú hírek aránya jelentősen megnőtt.

Ezen változásnak – az egyébként sem csekély mértéke – még szembetűnőbbé válik, ha összevontan vizsgáljuk rendőrségi- és a bulvárhíreket, illetve a belpolitikai, külföldi, és gazdasági vonatkozású híreket.

A kapott eredmények annyiban megfelelnek a várakozásoknak, hogy a reklámadóról szóló konkrét törvényjavaslat parlamentnek való benyújtásának hatására a korábbi, a kereskedelmi televíziók hírműsor-struktúrájának teljesen megfelelő Híradó felépítését tekintve közszolgálatibbá vált. A fenti diagramokból viszont az is kiderül, hogy magának a reklámadó ötletének a híre még „nem ütötte meg annyira az ingerküszöböt” az RTL Klubnál, hogy az strukturális szinten is megmutatkozzon. Ebből arra következtethetünk, hogy nem magának a reklámadónak a bevezetése, hanem a konkrét tervezetben megállapított – s kifejezetten az RTL Klubra vonatkozó – mértéke volt az, ami a csatornát a paradigmaváltásra késztette.

A hírek típusainak ilyen módon történő összevetésekor immár nyilvánvalóvá válik a közéleti témák térnyerése (amely a konkrétan politikai hírek vonatkozásában közel sem volt ennyire egyértelmű).

A második és a harmadik vizsgált időszak összevetésekor ezek a különbségek már mérséklődni látszanak, de a műsorstruktúra ezzel együtt sem közelíti meg az eredeti állapotokat.

Bár a 2014. novemberi mintha esetében külföldi és a tisztán gazdasági hírek aránya még a 2013-as adatokhoz képest is elmaradt, a belpolitikai hírek aránya nem csökkent, sőt közel 5 százalékkal növekedett a 2014. júniusi, és 10 százalékkal az „eredeti”, 2013-as mintához képest.

Külön figyelemre méltó jelenség továbbá az egyéb kategória – s azon belül is elsősorban annak tudományos – híreinek viszonylag nagy arányú növekedése, hiszen amíg az első két mintha esetében a kategória belső aránya egyszer sem haladta meg az 5 százalékot, az utolsó vizsgált időszakban minimálisan ugyan, de a 10 százalékot is meghaladta.

Mindezen változások azt jelzik, hogy kialakult egyfajta törékeny egyensúly a közéleti és a szórakoztató témák aránya között, s bár a csatorna közéleti témák iránti érdeklődése tagadhatatlanul megnőtt a reklámadó hatására, az RTL Klub továbbra is próbálkozik a kereskedelmi televíziókra jellemző érdekes, szórakoztató hírműsorok készítésével. Figyelemre méltó azonban, hogy a rendőrségi hírek „visszaugrása” (21,24-ről 31,01 százalékra) mellett immáron a tudomány is megjelenik, mint eszköz a szórakoztatásra vágyó nézők figyelmének megragadására és fenntartására, valamint az, hogy bár a rendőrségi hírek száma ismét növekedni kezdett, még mindig jelentősen elmarad az „eredeti”, 2013-as arányához képest.

A két „hírcsalád” közti minimális különbségnek több oka is lehet. Fontos tényező ennek vizsgálatakor, hogy az RTL Klub Híradójának nézettsége jelentősen megnőtt a kritikusabb hangvételű, közéleti témákkal is foglalkozó „bosszúhíradó” óta[11], nem volna tehát kifizetődő a korábbi struktúrához való visszatérés – már csak azért sem, mert jelentős presztízsveszteséggel is járna a csatornára nézve, hiszen a közönség nagy valószínűséggel a magyar kormánnyal való kiegyezésként értékelné a kritikus hangnem „lecsavarását”.
Azt, hogy a csatorna igyekszik fenntartani a közszolgálati és a kereskedelmi szerepe közti egyensúlyt, mi sem példázza jobban, mint hogy ha a fentiekhez hasonlóan összevonjuk a hasonló típusú híreket tartalmazó kategóriákat.

2.2 A kutatás hiányosságai

Némileg torzító hatású lehet, hogy a vizsgálat tárgyát csupán a különböző hírtípusok száma, arányának a különböző időszakokban történt változása képezte, míg az egyes hírekre szánt műsoridő arányát, illetve az egyes hírek feldolgozásának mértékét e kutatás nem veszi figyelembe. Érdekes megvilágítást adhatott volna továbbá a belpolitikai hírek kategóriájának altípusokra való bontása, és tovább elemzése, illetve a pártosság vizsgálata ezek feldolgozásakor. Erre azonban, sajnos, a dolgozat keretei között nem volt mód, a kutatás viszont ilyen formában is alkalmas lehet a feltett kérdések megválaszolására.

(Folytatjuk)

Készült évfolyamdolgozatként a Szegedi Jogtudományi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2015-ben.

______________

[1]http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)

[2]RTL Klub Híradó: 2014. június 11.; http://nava.hu/id/1894428/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[3]RTL Klub Híradó:2014. Június 3.; http://nava.hu/id/1890472/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[4]RTL Klub Híradó: 2014. június 12. http://nava.hu/id/1897004/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[5]RTL Klub Híradó: 2013. május 21. http://nava.hu/id/1566924/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[6]RTL Klub Híradó: 2013. május 24. http://nava.hu/id/1568990/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[7]RTL Klub Híradó: 2014. június 9. – „Hugh Jachman vezette a 68. Tony-gálát New Yorkban” http://nava.hu/id/1893866/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[8]RTL Klub Híradó: 2013. május 23. – „Tornádó által Oklahoma City elővárosában okozott viharkár” http://nava.hu/id/1568256/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[9]RTL Klub Híradó: 2014. november 10. – „Segítségre szorul a rákos kisfiú családja” http://nava.hu/id/2009370/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[10]RTL Klub Híradó: 2014. június 11. http://nava.hu/id/1894428/ (letöltés ideje: 2015.05.01.)

[11]http://444.hu/2014/11/06/ugy-nez-ki-hogy-nagyon-bejott-az-rtl-klubnak-a-bosszuhirado/ (letöltés ideje: 2015.05.03.)

Címkék: reklám adó