A diákok mellett az egyetemi oktatóink is fontosak

Szabadkán egyetemi központ létesül, ahol magyarországi egyetemek – elsősorban a Szegedi Tudományegyetem – kihelyezett tagozatai nyílnak meg, számoltunk be róla nemrégiben. Akkor a témában érintett vajdasági egyetemi tanárokat szólítottunk meg, akik fenntartással álltak a bejelentett koncepcióhoz, most pedig két, már működő kihelyezett tagozat illetékesét – a Szent István Egyetem Zentai Konzultációs Központjának vezetőjét és a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettesét kérdeztük. A PTE-nek ősszel indult ápolói képzése Zomborban.

Magáról a szabadkai kampusz ötletének részleteiről még mindig nem sok információ szivárgott ki, annak ellenére, hogy a Budapesten megtartott Kárpát-medencei Felsőoktatási Fórumon értesüléseink szerint vajdasági illetékesek azt mondták, már meg is vásárolták az új egyetemi központnak helyet adó épületet. Az általunk korábban megkeresett egyetemi vezetők is egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy nem tájékoztatták őket a részletekről.

Szombaton, december 10-én tartották meg a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács konferenciáját, ahol a részvevők egyöntetűen azt állapították meg, hogy a legtöbb felmerülő problémára az önálló vajdasági magyar állami egyetem jelenthetne megoldást – szemben a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatait beharangozó tervvel. Sérelmezték, hogy a politikum éppen csak a felsőoktatásban dolgozó magyar oktatókkal, intézményvezetőkkel nem folytat konzultációt, és nem veszi figyelembe a véleményüket. Felállítottak egy 13 főből álló munkacsoportot, amely kidolgozza a vajdasági magyar egyetem megalapításának és akkreditációjának akciótervét. A Szabad Magyar Szó a témával kapcsolatban ezúttal két, már működő kihelyezett tagozat, a zentai kertészeti és a zombori ápolói képzés illetékeseit kérdezte.

AZ ITTENI OKTATÓKRA IS SZÜKSÉG VAN

Zentán a Szent István Egyetem részeként működik az a levelező tagozat, ahol évente 90 hallgató kezdheti meg tanulmányait kertészmérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakon.

Lengyel László, a Szent István Egyetem Zentai Konzultációs Központjának vezetője a Szabad Magyar Szó kérdéseire írásban válaszolt. Mint közölte, első alkalommal a már említett Kárpát-medencei Felsőoktatási Fórumon kapott hivatalos megkeresést és tájékoztatást ezekről a képzésekről, az viszont számára sem ismeretes, hogy kik szervezik és pontosan kik bonyolítják le a képzést, mint ahogy a helyszín és az infrastruktúra sem.

– A kihelyezett képzésnél mindenképp oda kell figyelni arra, hogy az oktatás színvonala ne maradjon el az anyaintézményben folyó oktatás színvonalától. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen az oktatott szakoktól függően vagy felszerelt infrastruktúrával, vagy kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel és gyakorlati háttérrel kell rendelkezni. A másik alappillér a felkészült, helyi konzulensi bázis megléte, amely fel tudja készíteni a hallgatókat a helyi viszonyokra – válaszolta.

Lengyel szerint az itteni érvényesüléshez fontos a szerb nyelvű terminológia elsajátítása is, ezt pedig szintén a helyi konzulensek tudják biztosítani. Az induló képzések kapcsán a helyzetet nem ismeri, ezért nem tud erről nyilatkozni, de pozitívnak ítéli meg a magyar kormány törekvését, hogy azokon a szakterületeken, amelyeken nagy számú hallgató tanul Magyarországon, és az Újvidéki Egyetem nem tud magyar nyelvű képzést biztosítani számukra, magyar szak induljon kihelyezett képzés formájában.

A Kertészettudományi Kar mindkét, Zentán oktatott szakán szerzett diploma honosítható Szerbiában, az elvándorlás azonban őket is érinti.

– Kezdetben büszkék voltunk, mert csak elvétve akadt olyan, aki a képzés befejezése után külföldre távozott. Még három évvel ezelőtt is 80 százalék felett volt az itthon maradók aránya, viszont az utóbbi időben jelentős számú hallgató hagyja abba tanulmányait az elvándorlás következtében. Nem csak a végzettek vándorolnak el tehát, az elvándorlást mi is egy globális helyzetként éljük meg.

PIACKÉPES EGYETEMRE VAN SZÜKSÉG

A vajdasági magyar egyetem elképzelése kapcsán Lengyel úgy véli, a vajdasági magyar egyetem kifejezés enyhe pontosításra szorul, hiszen ma egy olyan egyetem tudna piacképes lenni, amely nemcsak magyar nyelven, hanem magyar, szerb és angol nyelven is oktat.

– Olyan egyetemre lenne szükség, melynek működését nem a hallgatók száma, hanem az általa oktatott szakterületek és a hiányzó kompetenciák pótlása határozná meg. Amely a helyi szükségletekhez, az itteni fejlődéshez és felzárkózáshoz illeszkedve, megfelelő tudást és kompetenciákat tudna biztosítani a térség magyarjainak, de ugyanúgy munkahelyet a fejlesztésre, fejlődésre képes oktatói–kutatói értelmiségnek – nyilatkozta. Szerinte nem egy nagy tömegeket képező egyetemi komplexum létrehozására lenne szükség, hanem olyan példákat kellene szemügyre venni, mint például a Kecskeméti Egyetem s a sok más olyan kar, amely profilja egyértelmű, a fentiekhez hasonló célt szolgál.

– Mindaddig, míg ennek a lehetősége nem lesz napirenden, el tudok fogadni minden olyan alternatívát, mely hasonló célt szolgál, foglalkoztatja, felzárkóztatja és megteremti azokat az infrastrukturális és humánerőforrás-feltételeket, melyek a fenti célt szolgálják – tette hozzá.

A Zentai Konzultációs Központ a kihelyezett képzési programmal kapcsolatban nem kapott hivatalos megkeresést, viszont jó néhány éve úgy építkeznek mint konzultációs központ, de szükség esetén önállóan, karként is meg tudják állni a helyüket.

– Erre vonatkozólag semmiféle megkeresést nem kaptunk, így jelen pillanatban is arra törekszünk, hogy mind nagyobb mértékben kiszolgáljuk a térségünk agrárfejlesztési igényeit, s életképes, nyitott szemléletű hallgatókat képezzünk, akik a vajdasági magyarlakta vidék megmaradásának aktív szereplői lehetnek – nyilatkozta Lengyel.

A Budapesten megtartott Kárpát-medencei Felsőoktatási Fórumon Lengyel azt hangsúlyozta, hogy a képzések tervezése kapcsán, különösen a kihelyezett képzések esetében ne csak a hallgatókat tekintsék „erőforrásként”, hanem az oktatásban részt vevő vagy potenciálisan részt vevő szakember kollégákat is.

– Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy térségünkben intézményt építhessünk. Jelenleg nagyon kevés olyan intézmény van, amely számukra munkát ad, előmenetelt és fejlődést biztosít. Szükség van tehát egy olyan átfogó programra, mely ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik, mert térségfejlesztésünket nem bízhatjuk csupán más országból idehozott tudásra és tapasztalatokra. Tagozatunkon egyértelműen bebizonyosodott, hogy a két szakember (magyarországi és szerbiai) együttműködése hosszú távon is fenntartható és eredményes, valamint jelentősen hozzájárul a fiatalok továbbtanulásához és perspektivikus fejlődéséhez. A felsőoktatási tárca üdvözölte és elfogadta ezt a meglátást. A mi feladatunk, hogy ezt beépítsük az intézményfejlesztésbe, s kiálljunk elképzeléseink mellett – tette hozzá.

ZOMBOR: BEVONNÁK A HELYI OKTATÓKAT IS A KÉPZÉSBE

A Pécsi Tudományegyetem zombori kihelyezett tagozata, ahol ápolók képzése folyik egy új keletű kezdeményezés, az első csoport ebben a szemeszterben kezdte meg tanulmányait. Dr. habil. Oláh András egyetemi docens, a PTE ETK általános és stratégiai dékánhelyettese, az ápoló képzés szakvezetője szintén írásban válaszolt a Szabad Magyar Szó kérdéseire. Mint közölte, a kar ez év szeptemberétől indította el nappali munkarendben BSc (főiskolai) szintű ápoló, székhelyen kívüli képzését Zomborban. A képzés az ápolás és betegellátás alapképzési szak szakiránya, BSc végzettséget ad, ami a régi főiskolai szintnek felel meg, és mint ilyen azon 7 szakma egyike, mely az Európai Unióban automatikusan elfogadásra kerül. A képzés 8 szemeszteres, és teljesen megegyezik a Magyarországon zajló képzéssel.

A képzés magyarországi akkreditációját elsősorban a kar megfelelő tudományos fokozattal rendelkező, minősített oktatóival tudják biztosítani. Céljaik között szerepel egyrészről a helyi oktatók képzésbe történő bevonása, másrészről a későbbiekben az általuk Zomborban képzett hallgatók legjobbjainak egyetemi oktatóként helyben történő alkalmazása az oklevelük megszerzése után. Hozzátette: lehetőséget szeretnénk biztosítani az egyes évfolyamok legjobbjainak arra, hogy végzett szakemberként egyetemünk oktató közalkalmazottaiként kezdhessék meg oktatói-kutatói munkájukat. Mindez akár zombori tanszék, intézet, képzési központ, sőt hosszútávon akár a nálunk képzett egészségügyi szakemberekre támaszkodva – megfelelő politikai támogatás és további képzések indítása mellett – egy vajdasági egészségtudományi campus vagy kar megalapítására is lehetőséget adhatnak.

Mint a dékánhelyettes elmondta, a képzés indítása Magyarország kormányának Szülőföld programja keretében fogalmazódott meg, a terv pedig az volt, hogy évi 10–25 fő közötti keretszámot töltsenek be, mind a magyar, mind az angol nyelvű BSc képzésben.

– Örömmel számolhatunk be arról, hogy ezen célunk eléréséhez jó úton haladunk, hiszen a rövid határidő miatt csak korlátozottan népszerűsíthető képzés iránt már az első tanévben is lényegesen többen érdeklődtek, mint amekkora a betölthető keretszám, és közülük 11 fő felelt meg a felvételi kritériumoknak – nyilatkozta.

Mint kiemeli, a képzés kiemelt célja a szerbiai egészségügyi ellátórendszerben ellátást igénybe vevő magyar anyanyelvű állampolgárok részére magyar nyelven kiválóan képzett szakemberek biztosítása, ugyanakkor az is tény, hogy az ápoló BSc végzettség az európai uniós közösségi jognak megfelelően automatikus elismerésre kerül, pl.: a nyugat-európai munkaerőpiacon jelentős anyagi elismerés mellett nagyon keresettek az általuk képzett ápoló szakemberek.

EGYSZERŰEN HONOSÍTHATÓ OKLEVÉL

A zombori képzést a Magyar Akkreditációs Bizottság a magyar jogszabályoknak megfelelően akkreditálta, ezért nem szükséges és nincs is tervben a képzés szerbiai akkreditációja, tette hozzá.

– Tudomásunk szerint 2015 októberétől Szerbiában a honosítás egy egyszerűsített és költséghatékony eljárás keretében történik. A honosítást a szerbiai Oktatásügyi Minisztérium kereteiben működő ENIC-NARIC Akkreditációs Központ végzi. Azok a végzett szakemberek, akik külföldi diplomájukkal szeretnének elhelyezkedni Szerbiában, interneten, egy elektronikus felületen keresztül, alapadataik megadásával tudnak regisztrálni és időpontot foglalni a személyes ügyintézéshez, ahol be kell mutatniuk az eredeti oklevelet, illetve be kell nyújtaniuk a honosításhoz szükséges dokumentumokat (oklevél és oklevélmelléklet hitelesített másolata, europass önéletrajz). A honosítás költsége (a hiteles fordítás költségein felül) 3500 dinár – részletezte Oláh András. A költségekkel kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Tanács pályázat útján próbál segíteni azoknak a személyeknek, akik honosítatni szeretnék diplomájukat, igyekeznek mindenkinek megtéríteni a fordítás és egyéb kiadások költségeit. A honosítási eljárás körülbelül 3-4 hónapig tart.

Az idén egyetlen magyar elsőst sem írattak be Zomborban, két magyar középiskolai tagozat indult. Ezért felvetődik a kérdés, miért egy szórványtelepülésre esett a választás.

– Magyarország kormánya döntött arról, hogy a Szülőföld program keretében mely magyarországi egyetemek által (köztük a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem bevonásával) mely országok mely településein milyen képzéseket kíván megszervezni és finanszírozni. Mi örömmel tettünk eleget annak a felkérésnek, hogy Szerbiában, és azon belül Zomborban indítsunk ápoló BSc képzést, és úgy látjuk, hogy a szerbiai magyarság és a zombori városvezetőség is örömmel fogadta ezt a fejlesztést. A helyi infrastrukturális feltételek kiemelkedően magas színvonalúak. Magyarországi mércével mérve is méltó környezetben tudtuk a képzésünket megszervezni, így minden adott ahhoz, hogy a szerbiai magyarság szülőföldjén és azon belül Zomborban, magyar nyelvű egyetemi képzés keretében, az európai uniós standardoknak maximálisan megfelelő ápoló képzésben szerezhessen oklevelet – nyilatkozta a dékánhelyettes. Az egyetemünk készséggel biztosít kollégiumi elhelyezést a távolabbról érkező hallgatók számára. A képzés iránt érdeklődők nagy száma és az elindítás gondolatának felvetődése óta folyamatosan érkező pozitív visszajelzések is alátámasztják a kezdeményezés fontosságát és létjogosultságát, emelte ki riportalanyunk.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a szabadkai kampusz kapcsán leginkább érintett Szegedi Tudományegyetem illetékeseit is, tőlük még nem kaptunk választ. Továbbra is teret kívánunk biztosítani a téma ismerői számára, hogy akár szerzői szövegben is kifejtsék véleményüket az asztalra került koncepciókkal kapcsolatban. Elérhetőségünk: info@szabadmagyarszo.com