Pénteki dátummal megjelent a köztársasági parlament honlapján a Szerbiai Alkotmánybíróságba jelölt személyek névsora, köztük dr. Korhecz Tamásé is.

Maja Gojković házelnök sürgősségi eljárással egy tíz jelöltet tartalmazó listát bocsát a képviselők elé, akik közül Tomislav Nikolić államfő öt személyt fog kinevezni. A jelöltek: Katarina Manojlović Andrić, dr. Dragana Kolarić, dr. Tijana Šurlan, Vesna Ilić Prelić, Tatjana Babić, Jasminka Obućina, Dušan Ignjatović, dr. Korhecz Tamás, Radisav Filimonović és Branislav Petrović.

A parlamenti anyag szerint a 15 tagú alkotmánybíróság 5 bíráját a köztársasági elnök a fenti 10 személy közül választja meg, további ötöt ő maga nevez ki, ötöt pedig a Legfelsőbb Semmitőszék. Az anyagban megtalálható a jelöltek írásos beleegyezése és önéletrajza is. Dr. Korhecz Tamás beleegyezését 2016. november 23-án adta át.

A témával kapcsolatban pénteken sajtótájékoztatót tartott a Magyar Mozgalom, amelynek Ügyvivői Testülete előző este ült össze és vitatta meg a Korhecz jelölésével előállt helyzetet.

Mint Maglai Jenő, a testület tagja a sajtó képviselőinek elmondta, az a döntés született, hogy felkérik Korhecz Tamást, vonja vissza az alkotmánybírói tisztségre való jelölését, mert csak így őrizheti meg személyes integritását és a Magyar Mozgalom tekintélyét illetve felszólítják, hogy mondjon le a Magyar Mozgalomban betöltött, és a Magyar Mozgalomhoz köthető valamennyi tisztségéről.

Kihangsúlyozta, a szervezet vezetősége nem a jelölésben látja a problémát, sőt, mint Maglai kiemelte, példa nélküli eset, hogy egy ilyen szerény múltú, országos szinten jelentős politikai befolyással nem rendelkező szervezet soraiból kerülhessen ki az adott ország egyik legmagasabb rangú közjogi méltósága. A problémát az jelenti, hogy Korhecz Tamás a VMSZ-szel való egyeztetésről és saját döntéséről egyáltalán nem tájékoztatta a Magyar Mozgalom vezetőségét. Az Ügyvivői Testület álláspontja szerint nem állja meg a helyét Korhecz érvelése, miszerint személyes és szakmai kérdésről van szó, ugyanis ezen túlmutat az ügy, a mozgalom helyzetét is befolyásolja.

– A Magyar Mozgalom által felvállalt értékrendben azonban nem a pozíció, annak nagysága és fontossága áll az első helyen. Hisszük, hogy vannak ennél fontosabb dolgok is, amelyeket megalakulásunk első pillanatától kezdve igyekszünk hirdetni és meghonosítani. Ilyen értéknek tartjuk az egymásba vetett bizalmat és az egymással való párbeszédet. Párbeszédet mindenek előtt olyan témákban, amelyekben a most dr. Korhecz Tamást felkérők álságosan beszélnek az erők egyesítéséről – holott valós céljuk az erők szétmorzsolása – mondta Maglai. Álszentnek nevezte a VMSZ kommunikációját, akik most megbékélésnek igyekeznek bemutatni a történteket, noha csupán taktikai váltásról van szó: egy-két embert kiemelnek, miközben a háttérben tovább üldözik és lehetetlenítik el a mozgalom tagjait, szinte nem múlik el nap, hogy valaki ne veszítené el a munkáját, ne kapna fenyegetést.

A mozgalom vezetősége marad a helyén, a tervek szerint január végén kerül sor közgyűlésre, ahol megújítják a felsőbb testületeket. Maglai meggyőződése szerint a történetből a mozgalom erősebben kerül majd ki.

Dr. Korhecz Tamás nem kíván a médiának nyilatkozni mindaddig, amíg nem dől el kinevezésének sorsa.