Sokak számára megdöbbentő, magát a vajdasági magyarság érdekvédelmi szervezetének nevező párt programjával is ellentétes hozzáállásról tettek tanúbizonyságot a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői a zentai községi képviselő-testület legutóbbi rendes ülésén. Az összejövetelen a többi között napirenden szerepelt a községi közigazgatás átszervezéséről szóló napirendi pont is, amely során az ellenzéki képviselőcsoportok több módosító javaslatot tettek. Az MPSZ javaslata az volt, hogy a közigazgatásban állást betöltő személyeknek a szerb nyelv mellett a magyar nyelvet is ismerniük és beszélniük kell. Sarnyai Rózsa Edit, a közigazgatási hivatal nemrég kinevezett vezetője a módosító javaslatokra válaszolva elmondta, hogy a munkahelyi besorolások tartalmazzák ugyan a kétnyelvűségre vonatkozó kitételt, de a válaszából kiderült, hogy nincs akadálya annak, hogy ez a kérdéses rendeletbe is belekerüljön.
A javaslatról történő szavazás során a hatalmi pozícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetség 11 képviselője tartózkodott, vagyis ez alapján nem szavazta meg a módosítási kezdeményezést.
Az ellenzék, vagyis a Magyar Mozgalom, a Zenta a Zentaiaké képviselőcsoport és a Demokrata Párt tagjai, összesen tizenketten a voksukat adták a módosító javaslatra, a VMSZ koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt hat képviselője közül hárman a javaslat ellen voksoltak, a többiek pedig tartózkodtak. A történtek után kíváncsiak voltunk, hogy a zentai politikai élet képviselői hogyan vélekednek erről.
Zsíros Jankelić Anikó, a Demokrata Párt képviselőcsoportjának a vezetője szerint aggasztó és elszomorító, hogy a pártfegyelem mindennél, még a polgárok érdekeinél is előrébb került, s ennek még súlyos következményei lehetnek a jövőben. A képviselő ezenkívül megjegyezte, hogy az autonóm tartományok és a helyi önkormányzati egységek alkalmazottairól szóló törvény, amelyet az önkormányzatoknak 2016. december 1-étől kell alkalmazniuk, lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a kétnyelvűség feltétel legyen a közigazgatásban dolgozó személyek számára. Zsíros Jankelić szerint nagy előnye lehet a közigazgatásnak az az érték, hogy a lakossággal, a különféle szervekkel és intézményekkel tökéletesen tud kommunikálni mind magyar, mind szerb nyelven.
– Ezek azok a vajdasági értékek, amelyeknek az ápolására a Demokrata Párt mindig is nagy gondot fordított, és számunkra egyáltalán nem volt kérdés, hogy a napirenden lévő határozatjavaslatnak tartalmaznia kellett volna ezt a konkrét feltételt. A határozat javaslattevőjének kellett volna erre a fontos témára (is) gondot viselni, de mivel figyelmen kívül hagyták ezt a lehetőséget, az oppozíció tett egy módosító javaslatot – ecsetelte, s elmondta azt is, hogy a gyakorlatban eddig is biztosítva volt ugyan a magyar nyelven történő értekezés lehetősége a városházán, de most formálisan is biztosítani lehetett volna a lehetőséget és kizárni azt, hogy esetleg csak egy nyelven beszélő hivatalnok dolgozzon a tolóablaknál, ahogy egyes állami intézményeknél sokszor így van Zentán is. Ugyanez vonatkozik az SZHP-re is, amely a szerb nyelv vonatkozásában hagyta kihasználatlanul az esélyt, hogy szerbül is tudó tisztviselők dolgozzanak az ügyfélfogadáson.
– Mindezt a törvény lehetővé teszi, és nem értjük, mi az oka annak, hogy a zentai rendeletbe ez nem került bele. Egyedüli okként az ellenzék iránti türelmetlenséget látjuk, semmi mást – nyilatkozta a demokraták képviselőcsoportjának a vezetője.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, a Zenta a Zentaiaké képviselőcsoport vezetője tömören úgy nyilatkozott, hogy szerinte a VMSZ elárulta a nemzeti érdekeket, s azt is megjegyezte, hogy a vajdasági magyar párt feladta azt az elvét, hogy kiáll a vajdasági magyar közösség érdekéért.
Dr. Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselőcsoportjának a vezetője szerint érthetetlen, hogy amennyiben Zentán a szerb mellett a magyar nyelv is hivatalosnak számít, és ha már a módosító javaslat ellen szavazók szerint a közigazgatási munkahelyek betöltésére kiírt pályázatban is feltételként szabják a magyar és szerb nyelv ismeretét, akkor ezt miért nem lehetett a kérdéses rendeletbe is belefoglalni.
Ez is egyfajta jogi garanciát biztosít ugyanis a káderek felvételekor.
– A VMSZ képviselőinek a tartózkodása már csak azért is problémás, mert magának a vajdasági magyar pártnak a programjában is szerepel a magyar nyelvért folytatott küzdelem, s logikailag érthetetlen, ahogyan szavaztak – jegyezte meg a frakcióvezető. Hozzáfűzte, hogy a VMSZ éppen a Magyar Mozgalom esetében kérdőjelezi meg az elkötelezett konzervatív értékrendet és a magyarság melletti kiállását, magát pedig egy nemzeti konzervatív erőként aposztrofálja. A VMSZ képviselőinek ez a magatartása viszont ideológiailag szembemegy mindazzal, amit a képviselni szeretnének, s amit magukról vallanak.
– Azzal, hogy ilyen hibákat elkövetnek, szerintem valami nem úgy működik, ahogyan kellene a VMSZ-ben – nyilatkozta a Magyar Mozgalom képviselőcsoportjának vezetője.
A Magyar Mozgalom képviselőcsoportjának a tagjai a kérdéses rendeletjavaslat kapcsán egy olyan indítványozást is tettek, hogy a politikamentesítés szellemében a rendeletbe az is kerüljön bele, hogy a közigazgatási hivatal dolgozója nem lehet egy pártnak sem a tagja. A hatalmon lévő képviselőcsoportok ezt a javaslatot is leszavazták.
A téma kapcsán Ceglédi Rudolfnak, Zenta polgármesterének is feltettük a kérdéseinket elektronikus levélben, de ő a mai napig nem válaszolt a Szabad Magyar Szó megkeresésére.
