Milyen igényeik vannak a nagycsaládosoknak? Milyen problémákkal találják magukat szemben? Milyen jogi és szociális helyzetben vannak? Milyen segítségre számíthatnak Szerbiában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ Topolyán a Nagycsaládok Szerbiában elnevezésű konferencián, amelyet a topolyai 3+ Nagycsaládosok Egyesülete szervezett szombaton.

15110845_1110105182438822_8978493347550633609_oSablauer Brindza Beatrix elnöknő köszöntőbeszéde után a kerekasztal első felszólalója Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke volt, aki bemutatta ernyőszervezetüket, majd az MNT megbízásából az általuk kidolgozott Népesedési és Családgondozási Cselekvési Programról beszélt. A szövetség vállalása kiterjed különböző családgondozási mentorálási programokra, családbarát rendezvények megszervezésére, családbarát vállalkozások díjazására, táborok megszervezésére, oktatási és nevelési intézményekkel való együttműködésre a napközis programok kialakítása kapcsán, az egyházakkal és a médiával való együttműködésre. Krizsán Vilmos elmondta, hogy a szövetség tagsága 80%-ban magyarajkú, és kapcsolatokat ápol a régió hasonló szervezeteivel. A nemrégiben részt vettek a Bebac.com által szervezett aláírásgyűjtésben, amelynek a célja az volt, hogy a három gyermeket nevelő anyukák részesüljenek javadalmazásban, de hozzátette, személy szerint kontraproduktívnak tartja a balkáni politikában a petíciók gyűjtését. Szerinte inkább meg kell nyerni a politikumot az ügyhöz. Pozitív fejleménynek tartja Salvica Đukić Dejanović tárcanélküli miniszter minapi bejelentését miszerint Demográfiai Tanácsot alakít a kormány, amelynek élén a miniszterelnök lesz.

Slađana Marković-Basta ügyvédnő, a 3+ igazgatóbizottságának elnöke a kerekasztalon kiemelte, hogy a szerbiai jogrendszer nem ismeri fel a nagycsaládosokat. Gyakran szociális kategóriaként tekintenek a több gyermeket nevelő családokra, és elterjedt egy olyan tévhit, hogy ezek a családok segélyeket, adományokat szeretnének kapni. Ezt a tévhitet el kell oszlatni és a cél az, hogy egy átgondolt és kiszámítható támogatási rendszer segítse a több gyermeket nevelő családokat. Az is elhangzott, hogy az önkormányzatok egészen különböző módokon járulnak hozzá a demográfiai mutatók pozitív irányba tereléséhez. Fontos, hogy megismerjék más önkormányzatok jó gyakorlatát és beépíthessék a saját támogatási rendszerükbe. Elhangzott az is, hogy fontos, ne pénzbeli juttatásokban gondolkodjanak, hanem bizonyos terhek átvállalásában. Ilyenek az óvodába iratkozás, a diákutaztatás, tankönyvbeszerzés, de akár a hivatalok akadálymentesítése is, vagy a kisgyermekes anyukák előnyben való részesítése hivatali ügyintézések kapcsán.

Milana Počuča szociális munkás, a moravicai Otthon Értelmi Fogyatékosokat gondozó Intézet munkatársa azokról a gondokról beszélt, amelyek a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokat érintik, avagy felnőtt fogyatékkal élő családtagjuk van. A szociális szférában is gyenge támogatási rendszerrel szembesülünk Szerbiában, ezért kell élni a pályázati lehetőségekkel. Ennek a buktatója viszont, hogy egy-egy jó program nehezen tartható fenn hosszabb ideig. A fiatal és lelkes szakember kiemelte, hogy fontos lenne a fogyatékkal élők esetében a szakértők pontos esetmegítélése és a lehető legjobb megoldások megtalálása. Ugyanakkor gyakran a szakértők nagyon gyér betekintés után is hoznak döntéseket, amelyekkel károkat okozhatnak.

A nevelőszülői program kapcsán felmerülő problémák megvitatásába Miladin Nešić a topolyai önkormányzat polgári jogvédője is bekapcsolódott. Kiemelte, hogy ha felmerül a jogsértés gyanúja, érdemes az ombudsmani irodákhoz fordulni.

A szabadkai Gyurcsik házaspár Klára és Róbert Milica Novković A család ábécéskönyve című nevelési kézikönyvéről beszéltek. Az ismert belgrádi pedagógus fontosnak tartja a jutalmazó-büntető nevelési módszer felszámolását, valamint felhívja a figyelmet a túlféltés veszélyeire. Megjelöli a társadalmi krízis okait és az alkotó nevelést javasolja megoldásnak.

(Fotók: Facebook/Udruženje velikih porodica "3+" Nagycsaládosok Egyesülete)

(Fotók: Facebook/Udruženje velikih porodica “3+” Nagycsaládosok Egyesülete)

A konferencia délutáni kerekasztalának résztvevői közül elsőként dr. Cservenák Péter szülész-nőgyógyász szakorvos beszélt a szülés és születés körülményeiről. Azt a szemléletet részletezte, amely lassan kezd nálunk is meghonosodni főleg a kisebb szülészeteken, mely szerint nagyon fontos a nők szülés élménye, és minden körülményt meg kell teremteni, hogy a kismamák több figyelmet kapjanak. Sokszor nem anyagi feltételek kellenek ehhez. A topolyai szülészeten létezik kismama torna, az ambuláns vizsgálatok során előnyt élveznek a várandósok, a szülészeten pedig előnyben részesítik a természetes, háborítatlan szülést, támogatják a szoptatást. Beavatkozásokra akkor kerül sor, ha mindenképpen szükséges. A nők szüléssel kapcsolatos élménye nagymértékben meghatározza a későbbi gyermekvállalást.

Varga Arabella pszichológus részletesen kifejtette, hogyan alakul a gyerekek szerepe a nagycsaládokban, mit jelent a születési sorrend, hogyan módosítja azt a korkülönbség és a gyermek neme. Szó volt arról is, hogy manapság gyakran találkozunk ún. mozaik családokkal az újraházasodások következményeképpen és hogy ilyenkor hogyan alakulhatnak ezek a szerepek. A több gyermeket nevelő családokban alkalmazkodóbbak a gyermekek és az iskolai helyzetekben is jobban feltalálják magukat.

Dr. Herbut Elvira gyermekgyógyász szakorvos mindennapi kapcsolatban van a nagycsaládosokkal. Elmondta, hogy a többgyermekes családok leginkább együtt jelentkeznek orvosi vizsgálatra, ugyanakkor kiemelte, hogy a többgyermekes anyukák megtanulják kezelni a kisebb problémákat, ezáltal egyféleképpen tehermentesítik is az egészségügyet. Kollégáival kiemelten támogatják a szoptatást és megítélése szerint Topolyán a kismamák legnagyobb része szoptat. Lassan beépül a köztudatba, hogy a szoptatásnak egészségvédő és fontos lélektani szerepe is van. A szélesebb társadalmi támogatás azonban még elmarad ezen a téren.

A konferenciát egy plakátkiállítás kísérte, amely a környező iskolák diákjainak munkájából állt össze. Zárásként a konferenciát szervező egyesület elnöknője elmondta, hogy egy írásban megfogalmazott állásfoglalást fogalmaznak meg a konferencia után, amit eljuttatnak azokba a hivatalokba, intézményekbe, amelyek érintettek a támogatási rendszer kialakításában.