A korábbi évektől eltérően a bankok jelképes ajánlatokkal várják az ügyfeleket. Ennek ellenére növekszik a lekötött pénzösszegek értéke, bár a többség még mindig otthon őrzi megtakarítását. Már ha van.


Nagyjából 8-10 évvel ezelőtt volt némi megtakarításom, ezért úgy döntöttem, a takarékosság hete keretében lekötöm azt. A legkedvezőbb ajánlatot kínáló bankba mentem, ahol a lekötött 1000 euróra majdnem 100 euró volt a kamat, adómentesen 9,5 százaléknyi kamatot kaptam kézhez egy évvel később. Az ilyen kamatlábnak ma már nyoma sincs. A korábbi években a bankok bombáztak bennünket a takarékosság heti ajánlataikkal, ma azonban már szinte csak jelképes nyomai maradtak ennek. Ha utánanéz az ember, megtalálja néhány pénzintézet reklámját, amely rendre azzal a nagybetűs szlogennel indul, hogy „Speciális ajánlat”.

Az egyik bank ilyen nagyon különleges ajánlata, hogy amennyiben euróban kötjük le a pénzünket legalább 25 hónapra, tehát több mint két évre, akkor a kamatláb akár 1,30 százalék is lehet, ami ugye a fent leírtnál lényegesen kevesebb. Egyébként a lekötött euró utáni kamatláb 0,30 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy ha valaki, akinek van 10 ezer eurója, leköti azt egy évre, a bank erre 29,78 euró kamatot számol el, amelyből még le kell vonni az adókötelezettséget, ami 5,26 euró. Tehát ilyen módon a lekötött 10 ezer euróra kevesebb mint 25 euró az éves kamat, ami valljuk be, nem ösztönöz bennünket annyira a lekötésre.

TAKARÉKOSKODNI – DE MIBŐL?

Az átlag szerbiai polgár havi szinten 4215 dinárt, azaz 34 eurót tud megspórolni, azzal, hogy a lakosság egy része több mint 12 ezer dinárt is félre tud tenni havonta. Annak érzékeltetése, hogy ez sok vagy kevés, álljon itt, hogy a románok 46, a horvátok 57, az osztrákok pedig 216 eurót tudnak félretenni havonta.

Jelenleg a dinárban lekötött betétek után az éves kamat 2,50–4,50 százalék, az euró esetében pedig ez nullától 0,30 százalékig terjed, van ugyanis olyan bank, ahol a látra szóló betétre (vagyis, amikor a pénz nincs konkrét időszakra lekötve, hanem bármikor hozzáférhetünk) nem is számolnak el kamatot. Kicsivel kedvezőbb amerikai dollárban vagy brit fontban takarékoskodni, ezekben az esetekben a kamat 0,85–1,01 százalékig terjed éves szinten.

Részben az ösztönzés hiánya miatt, részben a korábbi időszak szokásai miatt a megtakarított pénzt a többség még mindig inkább szalmazsákban őrzi, ez derült ki a Kamatica.com banki hitelekre specializált portál felméréséből. A kétezer megkérdezettet felölelő ankét szerint a lakosság 36 százaléka őrzi megtakarítását otthon, a második helyen szerepel a devizában történő banki lekötés, az alacsony kamatok ellenére is. 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénzét ingatlanba fektetné.

A takarékosság egyéb, alternatív módozatai, amelyek fejlettebb nyugati országokban elterjedtebbek, nálunk kevésbé ismertek, így kevésbé is használatosak. A megkérdezettek mindössze 3–5 százaléka jelölt meg olyan lehetőségeket, mint a beruházási alapok, biztosítótársaságok és ezekhez hasonlók. A lakosság ezeket kockázatosnak tartja, ami nyilván magyarázható azzal a ténnyel, hogy 2008-ban a pénzügyi válságot is a spekuláló beruházási alapok indították el.